Elindult az új visszaváltási rendszer 2024. januárban. Azóta már látszik, hogy mennyi plusz költséggel jár a kötelező visszaváltási rendszer működtetése és fenntartása a gyártóknak és kereskedőknek egyaránt. Idővel azokra a nehézségekre is fény derül, amelyek például a falusi kisboltok és a városi hipermarketek által működtetett rendszerek közötti különbségeket illeti. A nagy kérdés azonban, hogy ki jár jól az új rendszerrel és mennyire érezzük majd a többletköltségeket mi, lakossági fogyasztók?

Új visszaváltási rendszer indult 2024-ben

Évente körülbelül 3,5 milliárd PET-palack, alumínium ital csomagolás és italos üveg kerül forgalomba csak Magyarországon – óriási számok ezek. Környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos, hogy a különböző csomagolások ne szemétként végezzék, hanem újrahasznosítva kerüljenek vissza a körforgásba.

Éppen ezért vezették be idén januártól országosan a kötelező visszaváltási rendszert, vagyis a DRS-t (Deposit Refund System). A betétdíjas termékek körébe a belföldön forgalomba hozott 0,1-3 literes űrtartalmú italcsomagolások – műanyag és üvegpalackok, fém italos dobozok – tartoznak. A tej és tejalapú italokra nem vonatozik a kötelező visszaváltás. A 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert forgalmazó üzleteknek kötelező visszaváltó automatát üzemeltetni. A kisebb üzletek önkéntes alapon telepíthetnek visszaváltó automatákat, illetve a kézi visszavételt is lehetővé teszik majd.

A visszaváltandó csomagolásokat megfelelő kóddal és logóval kell ellátni. Az újonnan gyártott betétdíjas palackok megvásárlásakor a termék árán felül 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni. Ezt a visszaváltást követően utalvány formájában visszakapják a vásárlók.

Kiderült mennyi plusz költséggel jár az új visszaváltási rendszer – de kinek kell megfizetnie?

“A köztudatban az terjedt el, hogy a termékekért 50 forintot kell pluszban megfizetni, amit aztán visszakapunk. Ez azonban nem a teljes igazság. Az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül, ebből finanszírozza majd a MOHU utólag a visszaváltó-automaták összességében több mint 50 milliárd forintos értékű beszerzését. Ez a díj csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1-8 forintos plusz költséget ró a gyártókra” – összegezte a 24.hu.  Emellett a gyártókat szolgáltatási díj is terheli. Ez darabonként 10-20 forint lehet és valószínűleg ezek a költségek a termékek árába kerülnek majd beépítésre.

A visszaváltási rendszer 2024-es elindítása előtt a csomagolásokra összesen 6 milliárd forint környezetvédelmi termékdíjat kellett befizetni, az új rendszerben ez körülbelül 25 milliárd forintba kerül majd.

A palackoknak van egy újracsomagolási és egy regisztrációs díja. A gyártók nagy része várhatóan forgóeszközhitelből tudja ezt majd finanszírozni, ami szintén plusz díjakat jelent.

A MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) a kereskedők számára kezelési díjat is meghatározott: gépi üzemeltetési hely esetén: 7,5 forint + áfa / palack, kézi visszaváltási hely esetén: 5 forint + áfa / palack. Ez alapján minden visszavett palack után darabdíjat kapnak az üzemeltetők. Az automaták üzemeltetése értelemszerűen plusz költségekkel jár az üzleteknek, például az áramdíj tekintetében, de az automaták kezelése extra munkát ró a dolgozókra is.

Csakhogy a kereskedelmi érdekképviseletek keveslik az ellentételezésként felajánlott 7,5 forintos darabárat, mert számításaik szerint nagyjából a duplájába kerül a működtetés. Így ezen a fronton is várható, hogy a termékek árába építik be a költségeket.

Mi lesz a kisboltok sorsa?

A 400 négyzetméternél kisebb boltok nem kötelezettek a visszaváltó automaták telepítésére, de a tervek alapján több ezer olyan pontot szeretnének kialakítani, ahol manuálisan gyűjtik majd be az italcsomagolást. Hiszen, ha valóban a környezet tehermentesítése a cél, akkor mindenhol elérhetővé kell tenni a visszaváltási pontokat. Csakhogy ebben az esetben is az a probléma, hogy a MOHU által felajánlott 5 forint/palackos kezelési díj édeskevés ahhoz, hogy egy kisboltos is vállalni tudja a kézi visszaváltási rendszer üzemeltetésével járó feladatokat.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség úgy kalkulál, hogy a kézi visszaváltás működtetése a gépinél is drágább lehet. Nemcsak a plusz munkaerő alkalmazása miatt, hanem higiéniai szempontból is igen nehéz feladat, hogy az italpalackokat az élelmiszer-biztonsági szabványoknak megfelelően kezeljék. Az MNKSZ szerint, ha nem emelik legalább 10 forint/palackra a kezelési díjat, akkor  tevékenység mínuszos lesz a kisboltosok számára és senki nem fogja vállalni a rendszer kiépítését.

Miért drágább a visszaváltási rendszer Magyarországon, mint az EU-ban máshol?

A FÉSZ számításai szerint az új hulladékgazdálkodási rendszer működtetése a többi uniós országhoz képest jóval drágábban működik Magyarországon. “A MOHU egy tőzsdei nagyvállalat által alapított profitorientált cég, miközben az EU-ban bevett – 2023 júliusáig hazánkban is alkalmazott – gyakorlatok szerint a hulladékgazdálkodás ki- és befizetéseit irányító szervezetek általában állami vagy non-profit társaságok (a Mol a tavalyi indulás óta 13 milliárd forintnyi adózás előtti profitot realizált ebben az üzletágban)” – összegzi a 24.hu.

A legnagyobb probléma ezzel az, hogyha a rendszer működtetésével járó plusz díjakat nem érvényesítik a fogyasztói árakban, akkor a gyártó cégek nyereségének több, mint a felét elviheti az EPR. Mi lesz ennek a következménye? Hogy itthon termelni drágább lesz, mint a többi uniós országban és ez rontani fog az élelmiszergyártók versenyképességén, hiszen összességében könnyebb lesz importálni.

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Kapcsolódó

Legfrissebb

Mit vegyek neki, valami bort? Na, azt ne! Böcskei Balázs írása

„ha nem kell neki, majd legfeljebb tovább ajándékozza”

Hóvége kvíz – Hány ember ellen folyik végrehajtás?

Az embernek sírhatnékja támad, ha meglátja, hány ember ellen folyik végrehajtás ma Magyarországon. Te tudnád a választ?

Felére csökkentheted a fűtési költséget, ha ezt csinálod: mutatjuk, mi jön ki 10.000 és 100.000 forintból

A fűtésszámla csökkentése érdekében nem mindig szükséges drága felújításokat végezni. Rendszeres karbantartással, egyszerű szigetelési megoldásokkal és zónás fűtés alkalmazásával jelentős energiát takaríthatunk meg. Ezen kívül,...