Az elsivatagosodás és a helyi visszaélések ellen küzd Zsombón Kármán Kolos 35 éves okleveles tájépítész.
Szüleivel érkezett az akkor még kiskertkultúrával, fóliázással foglalkozó Csongrád megyei településre Szegedről a 90-es években, illetve később vissza Budapestről, mert a tanulmányait itt végezte. A múlt század végén még virágzó almáskertek, körtések és barackosok szegélyezték az egykori tanyabokor határát. Az egyetem után kezdetben még volt munkája a környékbeli falvakban, részt vett például a zsombói rendezési terv kialakításában.
Amikor beütött a reptér-ügy, Kármán Kolos fellépett ellene, ezért több helyütt kegyvesztett lett a környéken.
– A hagymázas terv 2019-ben azt tartalmazta, hogy repülőtér legyen Zsombó határában – mondta a tájépítész –, a Nagy Bara szikes pusztára gondolták, de persze titokban, mert rosszul adta volna ki magát, hogy a hivatalban lévő emberek a védett dél-alföldi növények élőhelyét nézték ki a fölösleges beruházásra. Persze akkor még a helybélieknek sem volt tudomásuk a védett virágok tömegéről, hiszen azokat 2021-ben regisztrálták. Sokkal nagyobb gond volt, hogy a reptér alapjaiban változtatta volna meg Zsombó hangulatát, és egy ekkora horderejű döntést titokban akartak végigtolni az emberek háta mögött. A puszta reptérnek szánt részét hamis vételi ajánlattal szerezte meg a falu, ugyanis mintagazdálkodás címszóval vették, kérték a területeket, és volt, aki emiatt ingyen az önkormányzatnak ajándékozta az osztatlan közös pusztából a tulajdonrészét. Én pedig mint tájépítész már akkor is vallottam, szikes pusztára nem építünk semmit, pláne nem repülőteret, így volt vele a vezető tervezőm is, szóval együtt rúgtak ki minket a tervezői csapatból is.
Elhatároztam, hogy megvédem a pusztát, és ez sikerült is, noha a polgármester-választáson öt éve 60-40 százalékos arányban alulmaradtam
– mondja Kármán Kolos
Kármán Kolos a Nemzeti Parkot is mozgósította az agárkosbor (ez volt 2022-ben az év vadvirága) és a félmillió tő poloskaszagú kosbor védelmezésére. Küzdelme eredményes volt, 2021-ben a helyi hivatalosság elállt a nagyszabású tervek megvalósításától, nem tudták ugyanis ezek után már a puszta övezeti minősítését reptérré változtatni.
A következő menetben a környezetvédő szakember közadatigényléssel derítette ki, hogy több településen úgy csapolják meg az EU-támogatásokat, hogy a szárazságra hivatkozva kamu víztározókat létesítenek.
Lenyúlási modell?
Kármán Kolos szerint ez lett a Homokhátság uniós pénzeinek lenyúlási modellje. Olyan kifizetések dokumentumait találta meg, amelyek során kifizették a vállalkozónak azt a munkát is, amelyet nem végzett el. Az EU-pénzekből létesített víztározók valójában talajvízgödrök, tovább szárítják a tájat, és csupán arra vannak, hogy átverjék velük az Európai Uniót.
– Nyolc tározó dokumentumait vizsgáltam meg – mondta a tájépítész –, az összes kamutározó adatai a rendelkezésemre állnak. Újra ringbe szálltam, független jelöltként, a 6792 Másik oldal-on lehet fáradozásaimat követni. Elegem van a természetkárosító beruházásokból, a Homokhátság kiszárításából, és abból, hogy átláthatatlanul működik a saját településem önkormányzata. A hivatalban lévő polgármester az egyik ellenfelem, akinek kiterjedt rokonsága van a faluban, és elindítottak ellenem egy olyan figurát is, aki öt éve Makón alig több, mint 4 százalékot kapott. A céljuk az lehet, hogy a kampány során ne azokat mondjam el, amit szeretnék, hanem védekeznem kelljen mindenféle hamis állítások ellen. Nyilván az a gond, hogy beleártottam magam az önkormányzati mutyiügyekbe, ez pedig szúrja annak az egy-két családnak a szemét, akik örök életre gondolják helyben a pozíciók és a pénzek elosztását.
Az emberek félnek
Azt is megkérdeztük, mit szólnak mindehhez a zsombóiak. Az emberek – Kármán Kolos tapasztalata szerint – félelemben vannak tartva. Akik meghallgatják a helyi problémák taglalását, főleg ha vállalkozók, sok sikert kívánnak neki, majd rémülten beszaladnak a házba. Falugyűlés nincs, pedig kötelező lenne. Van helyette NAV- és NÉBIH-vizsgálattal való fenyegetés. Öt éve még attrocitások is érték amiatt, hogy el mert indulni a választásokon. Jelenleg szendvicsemberként járja a 3 ezres lélekszámú falu utcáit. Az a célja, hogy a visszaélésekről lerántsa a leplet, s börtönbe juttassa azokat, akikről bizonyítható, hogy megszegték a törvényt és ártottak Zsombónak.
(Tudósítónktól – Fotók és szöveg: Hóvége)
Kérdésed van a pályázatokkal, támogatásokkal kapcsolatban? Fordulj a Hóvége Ügyfélszolgálatához, és két napon belül érdemi választ kaphatsz!
