A tavalyi évben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 50 150 házasság köttetett és 16 700 válás véglegesítődött. Habár ez az adat nem azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban kötött házasságokból mennyi végződött válással, mégis fontos mutatója a válások magas arányának. Így jogos a kérdés, hogy mégis mi lesz a közösen vállalt lakáshitellel válás esetén.
Manapság Magyarországon kölcsön nélkül szinte lehetetlen saját tulajdonú otthonhoz jutni. Általános tendencia itthon, hogy az embereknek nagyon nehéz a fizetésükből félretenni. Hosszú évek kellenek hozzá, hogy valamennyi önrész összegyűljön. Arra pedig majd jöhet a sokkal nagyobb tételű banki hitel vagy állami kölcsön/kedvezmény, hogy lehetővé váljon az otthonteremtés. Mivel az állami hitelek jellemzően a házassághoz (és gyerekvállaláshoz) vannak kötve, a reményteli otthonteremtési kezdeményezés keserű aggodalommal és magas rizikófaktorral párosulhat. Mi lesz a hitellel, ha elválunk?
Mint korábban írtuk, a házasság fennállásának ideje alatt az egyik fél által vagy közösen szerzett vagyontárgyak a felek osztatlan közös vagyonát képezik. Ha a házasság előtt volt együttélés, akkor ez a törvény annak az időszaknak a kezdeti időpontjától érvényes. Ha a házasok nem az érvényes vagyonjogi rendszert szeretnék kapcsolatukban érvényesíteni, akkor arra külön vagyonjogi szerződést kell, hogy kössenek. A vagyonközösségnek megfelelően a felvett hitelek – akkor is ha csak az egyik fél szerepel a szerződésben – közös tartozást jelentenek. Ugyanis a hitelből szerzett ingóságok és ingatlanok a közös vagyont képezik.
Mi számít csupán az egyik fél tartozásának?
Ha a pár a házasságkötést megelőzően is együtt élt, egy háztartásban, vagyoni és érzelmi közösségben, akkor az ekkor keletkezett vagyonok (hitelek is) mind közösek. A vagyonközösség előtt keletkezett tartozások számítanak külön tartozásnak. Ezek nem hajthatók be a házastárson válást követően sem.
Külön tartozásnak számít az is, ha a hitel a közös vagyon terhére a másik fél bevonása és tudta nélkül lett felvéve. Ebben az esetben ezt bizonyítani kell, és csak így mentesülhet a be nem vont fél a „közös” hitel alól.
Amikor a hitel a különvagyon része, akkor az a válást követően sem hajtható be a másik felen. Külön vagyon jöhet létre külön kötött vagyonjogi szerződés alapján, illetve hitelek esetében akkor is, amikor a házaspár egyik tagja negatív KHR listás, és csak az egyik félre volt köthető hitel. Ilyenkor válás esetén a törlesztés őt terheli.
Banki hitel törlesztése válás esetén
Ha váláskor a közösen felvett hitel futamideje még nem járt le, akkor tisztázni kell a törlesztést a kialakult körülményeknek megfelelően. Ezt természetesen banki hitelek esetében a bankkal kötött szerződés határozza meg a legnagyobb arányban, a felek anyagi helyzete és a tartozás nagysága mellett.
Logikusnak tűnhet a hitel előtörlesztése a közös vagyonból még házasként. Így a megmaradt vagyon a bontóperben elosztható. Azt azonban érdemes tudni, hogy a banki kölcsönszerződések alapján a végtörlesztés feltételei sok esetben nem kedvezőek. Általában 5 éves fordulóknál lehet jól kijönni egy hitelből, de ebben az esetben érdemes lehet egy olyan szakember segítségét kérni, aki a leginkább ismeri a feltételeket.
Ha a végtörlesztés még házaspárként nem lehetséges, akkor logikus lépés lehet, ha az a fél vállalja, hogy adós marad, aki továbbra is a közös lakásban lakik majd. A megegyezést mindenképpen írásossá kell tenni, hiszen azt a bank és a bíróság is kérheti majd. Ebben az esetben is segítségünkre lehet egy bontóperben jártas ügyvéd.
Ha egyik fél sem tudja átvállalni a törlesztést, akkor a közös hitel továbbra is megmarad. Ennek a részleteit is érdemes írásos formában rögzíteni.
Babaváró hitel törlesztése válás esetén
A babaváró hitel egy állami kedvezményes kölcsön, ami azt jelenti, hogy az állam átvállalja a kamatok egy részét. A hitelt azok a házasok vehetik fel, akik vállalják, hogy 5 éven belül családjuk legalább egy gyerekkel gyarapszik.
A válást követően a hitel piaci alapúvá válik. Abban az esetben nem, ha a válás kimondása előtt született gyermek. Ilyenkor a tőketartozást elengedik és a válás hitel nélkül zajlik le.
CSOK törlesztése válás esetén
A CSOK esetében a hitelfelvevők vállalják, hogy 4-8 vagy 10 éven belül a gyermekekkel együtt az állami hitel segítségével megvásárolt vagy felújított ingatlanban fognak lakni legalább 10 évig.
Válás esetén ez a vállalás értelemszerűen nem teljesíthető, de itt is lényeges szempont, hogy a gyermekek megszülettek-e vagy sem. Ha nem születtek meg, akkor a támogatást és a büntető kamatot vissza kell fizetni az államnak. Ha megszületett egy-két gyermek, akkor az utánuk járó támogatás összegét levonják. A fennmaradó összeget a kamatokkal a bontópert követően 60 napon belül, egy összegben szükséges visszafizetni az államnak. Ez a válást követően is minden esetben mindkét felet terheli. Ha megszülettek a vállalt gyermekek és az ingatlanban is maradnak, akkor a váláskor elengedik a visszafizetést. Ha váláskor eladják az ingatlant, akkor vissza kell fizetni a támogatást. A felek olyan arányban kell, hogy visszafizessék a tartozást, amilyen arányban az eladott ingatlan árából részesültek.
