Végrendelet vagy eltartási szerződés? Melyik mikor előnyös?
Hogyan válasszunk, melyik számunkra a megfelelő: a végrendelet vagy az eltartási szerződés? Cikkünkben röviden megmagyarázzuk, melyik mit jelent pontosan, majd arra is kitérünk, milyen előnyeik, hátrányaik lehetnek.
Mi a végrendelet?
A végrendelet a végintézkedés egyik formája. Végintézkedés lehet az öröklési szerződés, lemondó nyilatkozat vagy ajándékozási szerződés (ami a halálest utánra vonatkozik). Ha valaki vagyonáról halála esetére rendelkezne, ezt végintézkedéssel teheti meg.
Az örökhagyó végintézkedése határozza meg Magyarországon az öröklés rendjét. Ennek leggyakoribb típusa a végrendelet, amivel a legbiztosabban lehet saját vagyonunkat, saját akaratunk szerint adni örököseinknek. Az örökösöket nem kell bevonni hozzá, mindenki szabadon rendelkezhet a vagyonáról. Előnye, hogy sok jogi munkát meg lehet vele spórolni, ha szakszerűen – ügyvéd, közjegyző bevonásával – készítjük el.
Mi az eltartási szerződés?
Ezt jellemzően inkább az idősek szokták kötni rokonaikkal, közeli ismerőssel, ritkábban egy ismeretlen féllel. Az eltartási szerződésre akkor van szükség, amikor valaki úgy szeretne lakáshoz, házhoz jutni, hogy az ingatlanért cserébe vállalják valakinek, jellemzően idős embereknek az eltartását. (És fordítva, pl. ha egy idős ember nehéz anyagi helyzetbe kerül, és az eltartásért cserébe a szerződött félre hagyja a lakását, házát.)
Az eltartási/tartási szerződés lényege, hogy a majdani örökségért cserébe az idős felet gondozni kell élete végéig. Ez egy bizalmi jellegű szerződés, személyesen kell teljesíteni (vagyis az eltartó fél nem szervezheti ki a feladatot egy ismeretlennek, mint ahogy az eltartott sem kérheti, hogy egy hétig helyette mást ápoljon a tartásra kötelezett). Hátrányként említhetjük, hogy nem tudni előre ,mennyi ideig kell eltartani a jogosultat; lehet 3 év, de akár 15 is.
Az eltartott olyan szempontból ”sebezhető”, hogy a szerződés aláírásának pillanatában átszáll a tulajdonjog az eltartóra. Fontos, hogy a tartási szerződés bombabiztos legyen, mert vannak, akik csak kihasználni akarják az idős felet. Az eltartó viszont azt nem tudhatja előre, hogy a tartásért cserébe kapott vagyonelem arányban áll-e a nyújtott szolgáltatással. Egy idős ember gondozása nem feltétlenül könnyű; előfordulhat, hogy az eltartó fél rosszul méri fel ennek költségét, és egy idő után nem bírja anyagilag.
Végrendelet vagy eltartási szerződés?
Összességében a végrendelettel biztosak lehetünk abban, hogy végakaratunk úgy érvényesül, ahogy azt kigondoltuk. Akkor éri meg ezt választani, ha a tartási, gondozási feladatokat a másik fél ténylegesen vállalja (azaz megbízható személyről van szó), és nincs egyenesági leszármazott, felmenő, házastárs, akinek a törvény alapján az örökségből kötelesrészt kell biztosítani. Mivel a végrendelet nem tartalmazhat ilyen jellegű gondozási kötelezettséget, kevésbé biztonságos, mint a tartási szerződés. Garancia csakis a kedvezményezett becsületessége.
A szakszerűen megkötött eltartási szerződés mindkét fél számára előnyös, hiszen a garanciát magába foglalja. A tartási kötelezettségbe beletartozik:
- a jogosult lakhatásának biztosítása
- étkeztetése, ruháztatása
- gondozása, ápolása és gyógyítása
- halál esetén illő eltemetés
Az öröklés után fizetett illetékek
Végrendelet esetében: az illeték alapja az örökös megszerzett vagyonának tiszta értéke, amit úgy kapunk meg, ha a vagyon forgalmi értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozás értékét. Általánosan az örökség tiszta értékének 18 százaléka lesz az illeték mértéke.
Eltartási szerződés esetében: mivel a szerződésben megjelölt vagyon nem számít örökségnek (a szerződés aláírásától számítva nem is része az elhunyt örökségének), az eltartónak elegendő az egyszeri 4 százalékos vagyonszerzési illetéket kifizetni.
