A városi lakosság csökkenése miatt egyre több az életvitelszerűen nem lakott ingatlan

Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt. Az Otthon Centrum (OC) összesítése szerint a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett oda, hogy száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.

Az Otthon Centrum az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálásának nemrégiben publikált adatát. Ez szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült. Az OC elemzése szerint ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált – írják.

Fogyatkozó népesség = kevesebb lakott lakás

Az OC rámutat: a fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett. Jelenleg  599 ezer lakás, az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott – utalnak a statisztikai hivatal kimutatására. A KSH adatai szerint egyedül a községekben csökkent kis mértékben a nem lakott lakások aránya: 12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.

Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője kifejtette: a főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya.

Ismertetése szerint Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.

A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott. Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan – összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor.

(MTI)

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

30 ezer forintos utalványt kap minden nyugdíjas

30 ezer forintos nyugdíjas utalvány minden nyugdíjasnak, íme a fontos tudnivalók.

Ellepték a lakásodat a szárnyas hangyák? Így űzd el a betolakodókat

Utána jártunk, hogyan küzdheted le őket természetesen vagy vegyszeresen, hogyan előzheted meg a jövőbeli inváziót.

Mit jelent a félpanziós ellátás? 5 turisztikai kifejezés, amit érdemes ismerni

Alapvető fogalmat járunk körül, hogy legközelebb már könnyebben menjen a foglalás.

Meddig érvényes egy beutaló? Van egy fontos dolog, amit kevesen ismernek

Az is fontos, hogy meddig érvényes egy beutaló, de azért nem kell kétségbeesni, ha lejárna, csak az alábbi dolgot tartsuk szem előtt.