Mikor évül el egy tartozás? A közüzemi számláktól a banki tartozásig

Gyakori tévhit, hogy a tartozások elévülése 5 év. A Polgári Törvénykönyv valóban ötéves elévülési időt határoz meg főszabályként, de a gyakorlatban ennél rövidebb is lehet. Cikkünkben tisztázzuk, hogy mit jelent pontosan az elévülés, mikor évül egy tartozás, mi a követelés, és mit tehetünk, ha a követeléskezelő egy régebbi tartozás miatt kopogtat.

Amit az elévülésről tudni kell

Az elévülés lényege, hogy idő múlásává behajthatatlanná válik a pénzbeli vagy más követelés. A leggyakoribb tévhit az elévüléssel kapcsolatban, hogy az elévülés idejének leteltével a követelés megszűnik. Ezzel szemben

az elévülés a követelést nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Az elévült követelés úgynevezett természetes kötelemként él tovább.

Mi a követelés?

A követelés egy számviteli fogalom, ami jogszerű fizetési igényeket takar. Ezen igények valamilyen szerződéses kötelemből erednek, rendszerint gazdasági tevékenység (értékesítés, szolgáltatás), kölcsön vagy előleg adásából.

Mikor évül el egy tartozás?

Általánosságban 5 év az elévülési idő, de vannak olyan szolgáltatások, melyeknél ez rövidebb.

• Parkolási díjak, útdíjak: 1 év
• Közüzemi tartozások (gáz- vagy áramszolgáltatás): 3 év
• Munkajogi igények (fő szabály szerint): 3 év
• Telekommunikáció (pl. mobil, tévé, internet): A televízió és telefonszolgáltatási díjtartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el.
• Adótartozás: Általánosságban 4 év és 6 hónap. Alapesetben az adótartozás annak az évnek az utolsó napjától számított 4 évet követően évül el, amikor azt bevallottuk vagy azt nálunk jogerősen megállapították. Ez pedig fél évvel meghosszabbodik, amennyiben az adóhivatal végrehajtási eljárást indított (végrehajtási cselekményt foganatosított pl.: incasso, bér letiltás, ingó/ingatlan foglalás stb.) ellenünk. Mivel ez az esetek legnagyobb részében megtörténik, ezért jelenthetjük ki általánosan, hogy 4 és fél év után évül el az adótartozás.
• Egészségügyi szolgáltatási járulék (tb): 5 év
• Banki tartozás: 5 év

Vannak olyan igények is, amelyek nem évülnek el. Ilyenek például a tulajdoni igények, amelyek elévülését törvény zárja ki. Lehetőség van arra, hogy a felek megállapodjanak az általánosnál rövidebb vagy hosszabb elévülési időben, de elévülést kizáró megállapodást nem lehet kötni. 

A banki tartozás elévülése

A banki tartozásokról érdemes tudni, hogy az 5 év elévülési idő a tartozás esedékessé válásától indul, azaz attól az időponttól, amikor a bank felmondja a hitelszerződést. Az MKB (ami időközben összeolvadt a Takarékbankkal, és már MHB-ként létezik) korábban nagyon türelmes volt, előfordult, hogy nemfizetés esetén 5-6 évig sem mondta fel az adott szerződést. Ebben az esetben nem mondhatjuk, hogy ez a tartozás vagy ennek a tartozásnak a jogi érvényesíthetősége elévült volna, hiszen el se indult még az elévülési idő, mert nem vált esedékessé a tartozás.

Esedékessé tehát a hitelszerződés felmondásával válik a tartozás, ekkor indul el az elévülési folyamat. Ha ezt a folyamatot 5 éven keresztül nem szakítja meg semmi, akkor elévült az ügy.

Bizonyos események megszakíthatják az elévülési időt. Ilyenkor (a megszakítás időpontjától) az elévülési idő újrakezdődik.

Tudni kell, hogy a vonatkozó törvény 2014-ben megváltozott. 2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk., ha ezen időpont előtt kötöttünk hitelszerződést, akkor még a régi, ha utána, akkor az új Ptk. szabályai vonatkoznak arra.

A régi Ptk. szerint 3 esemény tudja megszakítani az elévülést:

• A fizetés. Ha a felmondott tartozásba belefizetünk bármikor bármekkora összeget, akkor ezzel az elévülési időt megszakítjuk, és így újra kezdődik az elévülési idő.
• Ha jogi eljárást indítanak az ügyben.
• Egy tértivevényes felszólító levél. Ha kiküldenek egy tértivevényes felszólító levelet és tértivevénnyel tudják igazolni ennek az átvételét vagy át nem vételét, akkor ez is megszakítja az elévülést. Itt fontos megjegyezni, hogy hiába nem veszünk át egy tértivevényes levelet, a kézbesítési vélelem miatt az a 2. kézbesítési kísérletet követő 5. napon átvettnek minősül.

Az új Ptk. szerint az elévülést megszakítja,

• ha az adós akár 1 Ft-ot befizet a tartozásába, vagy
• ha valamilyen jogi eljárást kezdeményez a hitelező a tartozás behajtására.
• Ami változott: az elévülést nem szakítja meg, ha tértivevényes felszólító levelet küld ki a pénzintézet.

Mit tegyünk, ha elévült tartozást (követelést) fizettetnének meg velünk?

Ahogy fentebb is írtuk, az elévült tartozás nem szűnik meg, csupán behajthatatlanná válik. Ez sem automatikus, az elévülést a bíróság vagy más hatóság nem veszi hivatalból figyelembe, arra a kötelezettnek kell hivatkoznia. Ha az adós nem hivatkozik az elévülésre és kifizeti a tartozást, akkor azt utólag már nem követelheti vissza. Ennél is rosszabb, ha az adós az elévülési idő után elismeri a tartozást, mert így az újra követelhető.

A követeléskezelők gyakran vásárolnak meg lejárt (elévült) tartozásokat. Teljesen szokványos, hogy az elévült tartozást el akarják ismertetni a kötelezettel, mert ha ezt elérik, akkor elévülési idő után is köteles lesz megtéríteni a tartozást. Vagyis fizetési felszólítást az elévülés után is kaphatnak az adósok, mert a tartozás ugyan elévült, de nem szűnt meg.

Erre figyeljünk, ha régebbi tartozást akarnak velünk megfizettetni

Ha régebbi tartozást követelnek rajtunk, akkor első körben nézzünk utána az elévülési időnek. Annak is utána kell néznünk, hogy mikor kötöttük a szerződést. Derítsük ki, hogy felmerül-e valamely elévülést megszakító körülmény. Ha minden szükséges információt megszereztünk, akkor gondoljuk át, hogy a követelés elévült-e vagy sem.

Ha kifizetjük a korábbi tartozást, akkor azt utólag már nem tudjuk visszakövetelni akkor sem, ha az már elévült. Ha már követeléskezelő céghez került a tartozás és az fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezi, akkor hivatkoznunk kell az elévülésre. Ha nem tesszük meg, a tartozás végrehajthatóvá válik akár elévült, akár nem. A bíróság sem vizsgálja az elévülést, erre minden esetben nekünk kell hivatkozni.

Ha egy tartozás jogalapjával, törlésével vagy bármilyen más részletével kapcsolatban nem tudunk a vállalkozással megegyezni, akkor a Budapesti Békéltető Testületnél kell kérelmezni az ügy kivizsgálását. Ha a pénzügyi fogyasztói szerződést érintő jogvitáról van szó, és a pénzügyi szolgáltató még nem fordult bírósághoz, de például felszólító levelet küld, akkor tegyünk panaszt nála. Ha ezt elutasítja, vagy nem ad egyértelmű választ a követelés elévüléséről, forduljunk az elévülés elismerése, és az ügy lezárása érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez.