Klíma vagy elektromos fűtőpanel? Melyik a hatékonyabb?

A rövid válasz: attól függ. Korábbi írásainkban külön-külön végigvettük már, hogy mennyire éri meg klímával fűteni és milyen költségekkel számolhatunk elektromos fűtőpanel esetén. Az biztos, hogy az elektromos fűtés népszerűsége nem csökken és még mindig sokakat foglalkoztat a gázfűtés kiváltása elektromos fűtéssel. Ha már váltunk, akkor jól át kell gondolni, hogy melyik a jobb ár-érték arányban. Klíma vagy az elektromos fűtőpanel?

Pro és kontra: klíma vagy fűtőpanel?

Van, aki a kiszámíthatatlan gázáraktól tart, sokakat pedig a gázfűtés rendszer kialakításának és karbantartásának költsége motiválja az elektromos fűtés irányába. Ha csak azt vesszük, hogy mennyibe kerül egy új kazán vagy egy kéménybélelés, máris milliós nagyságrendnél járunk. Ezt nem sokan tudják zsebből kifizetni. Illetve ilyenkor az is felmerül, hogy megéri-e egyáltalán egy ilyen mértékű beruházás, annak ismeretében, hogy egyre modernebb klímák és fűtőpanelek léteznek. Ráadásul azokat sokkal könnyebb beszerelni (még a plusz hőszivattyú ellenére is), mint mondjuk korszerűsíteni egy egész fűtési rendszert egy új kazán létesítése miatt.

Ugyan kényelmes megoldásnak tűnik egy elektromos fűtőpanel, de vajon mennyit fogyaszt a tartósan hideg időben? A hűtő-fűtő klíma már drágább készülék és szakember is kell a telepítéséhez, viszont kevesebbet is fogyaszt.

Arról, hogy mit tud egy hőszivattyús rendszer és mennyi a megtérülése, itt írtunk részletesen korábban.

A Növekedés.hu által megkérdezett szakember véleménye alapján az elektromos fűtőpanelekhez juthatunk hozzá a legolcsóbban. Elektromos konvektor 15.000 forintért is elérhető, a megbízható márkák modelljeihez 50-100.000 forintért juthatunk hozzá. Szerelést nem igényelnek, egyéb plusz költség nem merül fel a használatukat megelőzően.

A szakember szerint az a probléma az elektromos fűtőpanellel, hogy “egy egység villamosenergiából mindössze 1 egység fűtési energiát képesek előállítani, ez negyedannyi, mint amire egy klíma képes.”

Magyarul több áramot fogyaszt, mint egy jó hűtő-fűtő klímaberendezés. Bár rengeteg tényező van arra hatással, hogy milyen a fűtőértéke és mennyi a fogyasztása egy elektromos fűtőpanelnek.

Az elemzés alapján egy jó hűtő-fűtő klímaberendezés 3,4 SCOP felett kezdődik. Minél magasabb ez a mutató, annál magasabb energiaosztályba tartozik, így az üzemeltetés során kevesebb lesz a felhasznált energia, ezáltal a költségek is.

Viszont egy jó, kifejezetten fűtéshez használatos klímaberendezés 350-390.000 forint körül kapható. A készüléket csak szakember szerelheti be, amelynek költsége 70-90 ezer forint között mozog.  “A magasabb árért cserébe ezek a készülékek -25 sőt akár -30 fokig is képesek fűteni, egyes modellek pedig még a névleges teljesítményüket, és a SCOP értéküket is képesek tartani -25 fokig” – fejtette ki véleményét Sipos Bence, a lakossági megrendelésekkel foglalkozó SIBE Klíma Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Ami fontos egy klímánál, ha fűtésre szeretnénk használni

Másik opcióként választhatunk téliesített klímát, amely 120-150.000 forinttal kevesebbe kerül, mint a fűtésre optimalizált készülékek. 

Ami fontos egy klímánál, ha fűtésre szeretnénk használni, hogy rendelkezzen csepptálcafűtéssel és kompresszor karterfűtéssel. A csepptálcafűtés azért fontos, mert a használat közben keletkező kondenzvíz, ami a kültéri egységben keletkezik a csepptálcában megfagy, amely veszélyezteti a berendezés működését.

A kompresszor karterfűtés azért szükséges, hogy  a klíma melegen induljon, különben meghibásodik.

“A téliesített klímák mindezt tudják, viszont kevésbé hatékonyak, ha fűtésről van szó. Működnek ezek is -15 fokig, csak éppen a hőmérséklet csökkenésével veszítenek a hatékonyságukból, ha a hőmérő higanyszála a 0 fok alá esett, azaz a SCOP értékük is csökken” – összegezte véleményét Sipos.

Maximális hatékonyságú energiatakarékossági tippek minimális befektetéssel? Olvasd el tippjeinket arról, hogy mi az, amit már ma megtehetsz a rezsi költségek csökkentéséhez!
Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Férjem nyugdíja halála után: megkaphatom a sajátom helyett? Sokan nem ismerik a szabályt

Férjem nyugdíja halála után: megkaphatom a sajátom helyett? Mutatjuk, mennyi özvegyi nyugdíj járhat, és mikor szűnhet meg.

Nem kell kifizetni a parkolási bírságot, ha ismered ezt a szabályt: mit jelent pontosan a türelmi idő?

Parkolási bírság türelmi idő: mikor jár 5 vagy 15 perc, és mikor nem kell pótdíjat fizetni? Mutatjuk a pontos szabályt.

Nyugdíjemelés-tervezet: jó az irány, de igazságosabb is lehetne – ezt javasolja a Nyugdíjas Parlament

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alacsony összegű nyugellátások emelésével kapcsolatos jogszabály-módosítások tervezetét....

10 évvel később mehetnek nyugdíjba a magyarok: így változott a nyugdíjkorhatár 1990 óta

az 1980-as évektől kezdve egyre kevesebb aktív dolgozóra jutott egyre több eltartott nyugdíjas - ez most sincs másként.

Melyik számít keresetnek a nyugdíjnál? Jutalom, osztalék, végkielégítés – mutatjuk a szabályt

Tételesen mutatjuk, hogy mi számít bele a nyugdíjba és mi nem.
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat