Az infrapanellel történő fűtés egyszerű alternatívának tűnik, hiszen a használatához nem szükséges egy teljes fűtési rendszer kiépítése. Sok esetben pont akkor merül fel b opcióként, amikor mondjuk több millió forint lenne kibéleltetni a kéményt és ésszerűbbnek tűnik a töredékéért fűtőpaneleket venni. Ráadásul nem igényel bonyolult szerelési munkálatokat: simán a falra vagy a mennyezetre kell rögzíteni, amit akár mi magunk is meg tudunk csinálni szakember nélkül és már mehet is a fűtés. De mit mutat a gyakorlat, kinek éri meg az infrapanel fűtés?
Mi a különbség a hagyományos fűtés és az infrapanel között?
Az infrapanel más technikával működik, mint a hagyományos fűtések. A hagyományos fűtés áramlással működik, az infrafűtés lényege, hogy nem a levegőt melegíti fel, hanem az útjába kerülő tárgyakat. Olyan elven működik, mint a nap: hőt sugároz és ezt a hőt átveszik a körülötte lévő tárgyak, a padló, stb. A felmelegített falak például hosszú ideig tudják tárolni a hőt. Ahogy bekapcsoljuk, egyből érezzük a meleget, nem kell várni, viszont a túlfűtést is elkerülhetjük vele.
Melyik helyiség fűtésére alkalmas? Érdemes a fürdőszoba fűtését infrapanellel megoldani?
A fürdőszoba fűtése infrapanellel például egy kényelmes és praktikus megoldás lehet. Kaphatók olyan panelek például, amelyek fürdőszoba tükörként is funkcionálnak. Egy klasszikus törölközőszárítós panelt akár 15.000 forintért is kaphatunk, (és persze határ a csillagos ég) de az átlagos méretű panel is elegendő arra, hogy percek alatt befűtse a fürdőszobát. Elég akkor használni, ha fürdünk és addig sem kell fagyoskodni, amíg felfűt, hiszen azonnal melegít.
Ez ugyanúgy igaz a lakás többi helyiségére is. Számtalan méretben és formában kaphatók infrapanelek és nagy előnyük, hogy tényleg oda rögzíthetjük, ahol a legoptimálisabb a fűtőhatása (és ahol hely van persze). A helykihasználását tekintve rugalmasabb fűtési rendszer, mint egy radiátoros megoldás.
Érdemes szakember segítségét kérni ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk határozni, hogy mekkora helyiségbe mekkora infrapanelt vegyünk. Túlfűteni ugyan nem lehet vele, de miért költenénk feleslegesen nagyobb panelre, ha hajszál pontosan kiszámíthatjuk a szoba mérete és a ház energetikai tulajdonságai alapján, hogy melyik szobának milyen panel az optimális?
Ez nagyon jól hangzik, de milyen költségekkel lehet számolni?
A panelek ára attól függ, hogy mekkora szoba fűtésére szeretnénk használni, illetve mekkora a belmagasság az otthonunkban. A ház energetikai tulajdonságai is meghatározzák a költségeket, számít, hogy milyenek a nyílászárók és a szigetelés minősége.
Azt is számba kell venni, hogy egész nap a szobában tartózkodunk, ott dolgozunk esetleg vagy csak alvásra használjuk. Átlagos környezetben és átlagos használati szokásokkal 100 watt teljesítményt szoktak számolni négyzetméterenként. Tehát egy átlagos szigetelésű ház 6 négyzetméteres konyhájában, ahol 2,7 méter a belmagasság egy 600 watt teljesítményű fűtőpanelre van szükség.
400 wattos paneleket már kaphatunk 28 000 forintért is, a fenti példában szereplő 600 wattos fűtőpanel ára 60 000 forintnál kezdődik. A nagyobb szobák befűtéséhez szükséges 2000 wattos fűtőpanelek átlagosan 80 000 forintnál kezdődnek.
Mennyit fogyaszt a fűtőpanel?
Magyarországon átlagosan 180 napon fűtünk, amely során természetesen megoszlik, hogy hány fokban és mennyi időre kapcsoljuk be a fűtést, hiszen ezen a 180 napon nem használjuk mindig ugyanúgy a fűtést. Egy mínuszos téli napon egész nap használjuk majd, de egy hidegebb tavaszi estén elég akár csak 3 órára bekapcsolni.
Az infrapanelek fogyasztása a teljesítményüktől függ, tehát egy 400 watt teljesítményű panel 0,4 kilowattot fogyaszt, az 1000 watt teljesítményű pedig 1 kilowattot. Óránként, amikor működik. Ez alapján tudunk egy fogyasztási átlagot kalkulálni.
Kiegészítő fűtésként is használható például távfűtéses házakban, hizen az időjárás nem a távfűtési időszakhoz igazodik, viszont nekünk sem kell fagyoskodni, ha szeszélyes az időjárás.
Kapcsolódó cikkünk: Klíma vagy elektromos fűtőpanel? Melyik a hatékonyabb?
