Mi kell nekünk, nap-, szél- vagy atomerőmű?

Magyarország elkötelezett a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésen belüli részarányának növelése mellett – kezdi cikkét Aszódi Attila volt államtitkár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója. Ezt alátámasztja a hazai naperőművek kapacitásának elmúlt években bekövetkezett jelentős növekedése is.

Megújuló energiaforrások – mi a helyzet a napelemekkel itthon?

A kormány 2021 őszén indította el a lakossági napelemes pályázatot, melynek célja, hogy főként átlagjövedelem alatti családok vissza nem térítendő állami támogatásból építhessenek ki otthonukban napelemes rendszereket. Hatalmas volt az érdeklődés, az első körben több mint 40 ezren pályáztak. Tavaly szeptemberében váratlanul bejelentették, hogy 2023 tavasza helyett már 2022-ben elindítják a 2. kört. Annak ellenére hirdették ezt ki, hogy az első körös pályázók közül rengetegen még az állami pénzt sem kapták meg (és így nyilván napelem sem került a házukra). Amilyen hirtelen jött a 2. kör bejelentése, éppen olyan gyorsan érkezett a visszakozás: a pályázatot bizonytalan időre elhalasztották.

A napelemesek sorra kapták a pofonokat: elszálltak a kivitelezési költségek, ideiglenesen felfüggesztették a háztartási méretű kiserőművek által termelt energia hálózatba táplálásának lehetőségét, megkavarták a szaldós elszámolást.

Tény azonban, a házi napelemes rendszerek száma még így is nőtt. Aki a rezsirablás után megengedhette magának anyagilag, az igyekezett megújuló energiába fektetni. Mi lesz ezek után?

Váratlan fordulat: megújulók+atom

Aszódi Attila volt államtitkár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója és csapata újfajta szemlélettel kutatta azokat az időjárási helyzeteket, amikor sem a nap nem süt, sem a szél nem fúj. Meglepő eredményekre jutottak – írja az Index. A kutatás részleteiről itt lehet olvasni, nézzük a legfőbb megállapításokat:

• a Dunkelflaute, vagyis sötétszélcsend események gyakoribbak Magyarországon, mint a szakirodalomban vizsgált országokban. Tehát Belgiumban és Németországban.
• A legtöbb Dunkelflaute esemény csak néhány órán át tart, de éves szinten hosszabb, akár 19 órás eseményekre is lehet számítani.
• A megújulóenergia-termelés 2030-ban a mostani kapacitásokat jelentősen meghaladó 15 000 megawattos naperőművi és 3 000 megawattos szélerőművi kapacitások esetén is csak 42 százalékot képvisel a hazai éves villamosenergia-igényen belül. Így a hazai ellátáshoz jelentős további karbonsemleges kapacitásokra, elsősorban atomerőművekre van szükség.
• A közvetlen megújulóenergia-termelés Magyarországon még a nagyon magas 30 000 megawattos fotovoltaikus és 10 000 megawattos szélenergia-kapacitás mellett is csak az éves fogyasztás 60 százalékát lesz képes fedezni 2030-ban. Az új fotovoltaikus erőművek közvetlenül hasznosítható villamosenergia-termelése 5 000-6 000 megawatt beépített kapacitás felett jelentősen csökkenni kezd. Ennél a napenergia beépített kapacitásnál – ami már akár 1-2 éven belül elérhető Magyarországon – a kormányzatnak és a villamosenergia-rendszer gazdaságos és biztonságos működtetéséért felelős szakcégeknek nagyon megfontolt döntéseket érdemes hozniuk annak érdekében, hogy a létrejövő villamosenergia-rendszer fenntartható módon ki tudja szolgálni a fogyasztói igényeket.

További infók a kutatásról itt.