Kikezdte a drágulás a magyarokat: így változtatta meg az életünket az infláció

Semmi luxus, csak a legszükségesebbek, abból is az olcsóbb – ez lett a megszokott a brutális inflációnak köszönhetően.

A kiemelkedően magas infláció, ezen belül a jelentős élelmiszer-drágulás alapvető változást hozott a magyarok vásárlási szokásaiban. Erre jutott a K&H biztos jövő reprezentatív felmérése, amely a 30-59 éves korosztály tagjai körében vizsgálta az áremelkedésből adódó változásokat 2023 első negyedévében.

Még drágább az életed

Az élelmiszereknél a megkérdezettek 94 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy év alatt kifejezetten jelentős volt az áremelkedés. A szórakozóhelyek, éttermek esetében 74 százalékuk tapasztalt komoly drágulást. A lakhatási költségek számottevő emelkedéséról számolt be az érintettek 67 százaléka. Mindhárom esetben növekedés következett be az egy évvel korábbi helyzethez képest.

A magyarok 90 százaléka mostanában gyakrabban vásárolja meg az élelmiszerláncok saját márkás termékeit vagy a hasonló termékek közül az olcsóbbat, mint korábban. A nők körében az átlagosnál magasabb, 94 százalék ez az arány, a férfiaknál ugyanez 86 százalékos. Hasonló az eltérés a községekben, illetve a fővárosban élőknél is.

Az extrákon spórolunk

A felmérés szerint az infláció miatt a magyarok 82 százaléka fogja vissza éttermi, vendéglői látogatásait. Az átlagtól eltérően a fővárosban csak 75 százalék ez az arány, míg a kis településeken 87 százalék. A szórakozóhelyeken történő költéseket vagy azok látogatását a megkérdezettek szintén 82 százaléka csökkentette, illetve ritkította. A keleti országrészben 88, az ország többi részén 77-79 százalék ez az arány. A nők ebben az esetben is megfontoltabbak: 56 százalékuk változtatott a hozzáállásán, míg a férfiaknál csak 48 százalék ez az arány.

Kevesebb ruhát, cipőt vásárol a felmérésben megkérdezettek 80 százaléka, és 72 százalékuk kevesebbet költ márkás divatcikkekre. Mindkét esetben igaz, hogy a nők jobban figyelnek kiadásaikra, mint a férfiak.

Az infláció miatt kevesebb élelmiszert vásárolunk

A 30-59 éves magyarok 67 százaléka kevesebb élelmiszert vásárol, válaszul a drágulásra. A kutatás igazolta azt is, hogy minél kisebb valakinek a jövedelme, annál inkább visszafogja élelmiszer-vásárlásait. Ritkább, de nagyobb értékű kiadásokra is kevesebbszer szánnak a korosztályba tartozók: 70 százalékuk döntését befolyásolja az infláció a műszaki cikkek vásárlása esetén. A budapestiek és a magas jövedelműek közel 60 százaléka, az ország keleti részén élők 75 százaléka választ olcsóbbat vagy halogatja ezek megvásárlását az árak növekedése miatt.

Az autó– és a lakásvásárlási tervek esetén ehhez képest „csak” a megkérdezettek 54, illetve 46 százaléka számolt be arról, hogy ezzel kapcsolatos terveit befolyásolja az infláció. A viszonylag alacsony arányban szerepet játszik ugyanakkor, hogy sokaknál fel sem merülnek ezek a lehetőségek.

A te bevételed mire elég? Számold ki kalkulátorunkkal!

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Brutál erős és villámgyors powerbankok utazáshoz: a három kedvencünk 2025-ben

A Xiaomi termékek verhetetlenek powerbankok terén, de hoztunk más lehetőségeket is, amelyek ár-érték arányban korrekt opciók lehetnek.

Hogyan űzzük el a dohos szagot a lakásból? Ez a megoldás, nem az illatosító

A penészgomba megtelepedése kellemetlen dohos szagot hoz. Nem kell vele megbékülni, tegyünk ellene!

70%-kal olcsóbb: karácsonyi dekorációk körképe

Karácsonyi dekorációk körképe óriási kedvezménnyel.

Így kaphatsz pénzvisszatérítést az OTP-nél vásárlás után!

Pénzvisszatérítést ad az OTP, ha a bankkártyával így vásárol – csak be kell állítani, máris működik.

Kattog a radiátor? Amikor nagy bajt jeleznek a hangok és amikor ártalmatlan

Ha kattog a radiátor, az gyakran csak annyit jelent, hogy él a rendszer. Azonban ha állandó, erős vagy más zajokkal is társul, érdemes utánajárni.

Mennyit jelent valójában a 15%-os emelés a szociális dolgozóknak? Munkakör szerint mutatjuk az illetményeket

Az érkező 15%-os emelés nem mindenkinek ugyanakkora pluszt jelent, mert az alapbér, a pótlékok és a jelenlegi besorolás együtt alakítja a tényleges növekedést.