A világjárvány miatt rengeteg ember néz új szemmel a vidéki ingatlanokra. A lakásokba szorult emberek ugyanis szabadságra vágytak a bezártság idején, így elsősorban kertkapcsolatos házakat, vagy legalább erkéllyel, terasszal rendelkező lakásokra cserélték városi ingatlanjukat.
2019 júliusában vezették be a falusi Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) konstrukciót, melynek célja az volt, hogy támogassa bizonyos kistelepüléseken meglévő lakóépületek korszerűsítését és/vagy bővítését, valamint megvásárlását. A családok otthonteremtési kedvezményének ez a speciális fajtáját kizárólag vásárlásra nem lehetett fordítani. Olyan települések kerültek fel a listára,ahol ötezer lélekszám alatti a lakosság és amelyeknek a népessége 2003-2018 között jelentősen csökkent. Iletve amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban találhatók.
A Pénzcentrum cikkéből megtudhatjuk,hogy mely részei az országnak,ahová legszívesebben költöznek az emberek. Ugyanakkor az is kiderül,hogy több település lassan kiürül.
Ingatlanpiaci szempontból a pandémia gazdasági hatásainak legnagyobb vesztese Budapest volt. A lakásokba szorult emberek ugyanis szabadságra vágytak a bezártság idején, így elsősorban kertkapcsolatos házakat, vagy legalább erkéllyel, terasszal rendelkező lakásokra cserélték városi ingatlanjukat. Ezért kisebb, vidéki települések,kisvárosok lakáspiacát a koronavírusjárvány felpörgette.
Ezzel együtt természetesen az ingatlanárak is megemelkedtek.
Az igen népszerű hitelformának azonban veszélyei is vannak.
