Milliós bírságot kaphat, ha a szennyvízaknát így építi meg: nem érdemes okosba megoldani, a gatyája is rámehet
Sokan úgy próbálnak spórolni a szippantási költségen, hogy szándékosan átfúrják a szennyvíztároló alját vagy úgy alakítják ki, hogy a szennyvíz a talajba szivárogjon. A környezet szándékos szennyezése azonban akár bűncselekménynek is minősülhet, és súlyos – akár milliós – bírságot is maga után vonhat. Cikkünkben mutatjuk, hogy mik a szennyvízakna építés szabályai, így mindenki számára elkerülhető a szabálysértés és a bírság.
Szennyvízakna építés szabályai: ezekre figyeljen
Ahol nincs lehetőség közcsatornára csatlakozni, ott a szennyvíz megfelelő gyűjtéséről saját telken kell gondoskodni. A szennyvízakna építés szabályai szerint a tervezés előtt be kell szerezni a szükséges adatokat, és gondoskodni kell a szükséges engedélyekről is. Az engedélyezésben az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság jár el. Ha a terepviszonyok lehetővé teszik, gravitációs rendszer kialakítása javasolt, vagyis a szennyvíz a megfelelő lejtés segítségével jut el a gyűjtőig. A csővezetékeket úgy kell megtervezni, hogy később kamerás vizsgálattal is ellenőrizhetők legyenek, felesleges bontás nélkül.
A kivitelezés során több műszaki előírást is be kell tartani:
- kerülni kell a 90 fokos kanyarokat, helyettük két 45 fokos forduló ajánlott;
- a csővezeték megfelelő lejtése általában 5-7 ezrelék;
- a csövek alá körülbelül 10 centiméter vastag homokágy kerül;
- megfelelő földtakarást kell biztosítani a vezetékek felett;
- a rendszer elkészülte után nyomás- és folyáspróbát kell végezni, hogy kiderüljön, tömör-e, illetve megfelelően működik-e.
A gyűjtőakna egyik legfontosabb követelménye, hogy vízzáró legyen. Beton akna esetén ezt megfelelő bevonatokkal és tömítésekkel kell biztosítani, műanyag aknánál pedig a gumitömítések és az anyagminőség is szigorú előírásokhoz kötött.
Hová kell fordulni, ha szennyvízaknát szeretnénk építeni?
A szennyvíz-elhelyezés környezetvédelmi szempontból kiemelten szabályozott terület, ezért nem érdemes engedély nélkül belevágni a munkába. A pontos követelmények településenként is eltérhetnek, ezért elsőként mindig az illetékes önkormányzatnál vagy a víziközmű-szolgáltatónál célszerű érdeklődni. Ők tudnak tájékoztatást adni arról, hogy milyen engedélyekre van szükség, illetve milyen műszaki feltételeknek kell megfelelni.
A „szippantós trükk” súlyos következményekkel járhat
A magas szippantási díjak miatt előfordul, hogy egyes tulajdonosok szándékosan úgy alakítják ki a tárolót, hogy a szennyvíz lassan elszivárogjon a talajba. Ennek egyik módja, hogy átfúrják a tároló alját, vagy meglazítják a téglákat, így a folyadék nem marad a zárt rendszerben. Ez a megoldás azonban súlyosan környezetkárosító. A szennyvíz a talajba és a talajvízbe jutva szennyezheti a környezetet, veszélyeztetheti az ivóvízbázisokat, valamint közegészségügyi kockázatot is jelenthet.
Ha a hatóság ilyen szabálytalanságot tár fel, jelentős bírságot szabhat ki, és kötelezheti a tulajdonost az eredeti, jogszerű állapot helyreállítására is. Amennyiben a környezetszennyezés eléri a büntetőjogi felelősség szintjét, az ügy már nem csupán közigazgatási bírságról szólhat, hanem bűncselekmény miatt is eljárás indulhat.
Ha van még kérdése a szennyvízakna építés szabályait illetően, akkor keresse bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Nem érdemes spórolni a szabályokon
A szakszerű kivitelezés ugyan többe kerülhet, mint egy gyors, házilagos megoldás, de egy szabálytalanul kialakított vagy szándékosan szivárgó akna miatt kiszabott bírság, a helyreállítás költségei és egy esetleges büntetőeljárás ennél jóval nagyobb anyagi terhet jelenthetnek. Éppen ezért a kivitelezés előtt mindig érdemes utánajárni az előírásoknak, beszerezni a szükséges engedélyeket, és a munkát a vonatkozó szabályok szerint elvégezni, azaz nem érdemes trükközni, hogy kevesebből jöjjön ki a szennyvízakna kialakítás.
