Kiszámoltuk: ezután már csak hasznot hoz a hőszivattyús fűtés
Mennyi a hőszivattyús fűtés ára? Attól függ, hogyan tervezik meg. Ha pontos a hőigény-számítás, szabályos a H-tarifás elszámolás, és a teljes költséget nézed, nem csak a készülék árát, akkor a beruházás hosszú távon stabil, kiszámítható előnyt adhat.
Valódi pénzügyi megtérülésről általában akkor beszélhetünk, ha valaki rendszeresen belecsúszik a drágább gázárba, vagyis túllépi a kedvezményes mennyiséget. Ilyenkor válik reálissá a csere anyagi szempontból. Ahhoz viszont, hogy ezt felelősen el lehessen dönteni, három dolgot kell tisztán látni: mekkora teljesítményű rendszer kell a házhoz, milyen tarifával számolják el az áramot, és milyen rejtett költségek merülhetnek fel a telepítés során.
Nem a négyzetméter dönt, hanem a hőigény
A leggyakoribb hiba, hogy valaki ránéz a ház méretére, és abból próbál teljesítményt saccolni. Ez legfeljebb tájékoztató jellegű módszer. Mint ahogy azt már korábban is megírtuk: a valódi kiindulópont a ház hővesztesége. Ha túl nagy gépet választunk, az gyakran ki-be kapcsol, romlik a hatásfoka, és a fogyasztás is nő. Ha van energetikai tanúsítvány, annak számítási háttere jó alap lehet a tervezéshez.
Innen érdemes indulni, nem katalógusból. Tehát ez az első pont, ahol eldől, hogy a hőszivattyús fűtés ára hosszú távon előny lesz-e számunkra, vagy bukás.
A megtérülés másik fele: mennyiért kapod az áramot?
A H tarifa csak a fűtési szezonban működik, vagyis október 15. és április 15. között. Ilyenkor a hőszivattyú egy külön mérőn kap áramot, kedvezőbb díjszabással. A normál lakossági áramnál évente 2523 kWh fogyasztható kedvezményes áron mérőnként. A H mérő külön mérési pontnak számít, ezért az elszámolása nem keveredik a ház többi áramfogyasztásával.
Ha a rendszer jogosult a H tarifára és külön mérőről működik, az érezhetően csökkentheti a fűtési költséget. Ha viszont a hőszivattyú normál lakossági mérőről megy, és a fogyasztás átlépi a kedvezményes keretet, a megtérülés jelentősen lassabb lehet.
A telepítésnél nem a gép a legdrágább
A H-tarifa igénylése önmagában jellemzően nem jelent nagy szolgáltatói díjat, viszont a mérőhely állapota kulcskérdés. Ha nem szabványos, akkor szabványosítani kell. Ez sok esetben 80–130 ezer forintos nagyságrendű villanyszerelési munkát jelenthet, de ez helyszínfüggő, nem fix. Ez az a pont, ahol a hőszivattyú telepítés árak gyakran magasabbnak tűnnek, mint elsőre gondoltuk. Nem maga a berendezés drága, hanem az infrastruktúra.
Kérdésed maradt még a fűtési rendszer korszerűsítésével kapcsolatban? Fordulj bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz: 2 napon belül ingyenesen válaszlunk.
Mennyi idő alatt térül meg?
Nincs sztenderd megoldás. Példaként egy átlagos 70 m²-es ház esetén a nagyságrendi árak így alakulhatnak:
- Levegő–levegő (klímás) hőszivattyú
Ha a fűtést több beltéri egységgel, klímás rendszerrel oldod meg, akkor kb. 1,5–3 millió forint teljes kiépítéssel. - Levegő–víz hőszivattyú (radiátor/padlófűtéshez)
Egy komplett rendszer, telepítéssel, hidraulikával együtt kb. 3–5 millió forint reális tartomány.
Azonban mindez függ a ház szigetelésétől, hogy maradnak-e a meglévő radiátorok, kell-e villamos hálózatbővítés, szükséges-e H-tarifás külön mérő kialakítása, vagy hogy van-e melegvíz-tároló a csomagban. Az, hogy mennyi idő alatt térül meg, fogyasztási szokásainktól is függ, de körülbelül 5-15 éven belül biztosan.
Ha valaki rendszeresen 20–30 százalékkal túllépi a kedvezményes gázt, és emiatt már a magasabb áron kapja azt, ott valóban érdemi pluszköltség keletkezik évente. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a hőszivattyún. Azonban sok esetben, ahol nincs meg ez a 20-30 százalékos túllépés, elegendő lehet a hőszigetelés, nyílászárók javítása vagy a fogyasztás csökkentése. Ezek gyorsabban és olcsóbban hoznak eredményt. A hőszivattyú akkor válik valódi alternatívává, ha az egyszerűbb energetikai beavatkozások már megtörténtek, vagy nem hoznának érdemi további megtakarítást.
