Mikor nem kell PÁV vizsga? Leszámolunk a tévhitekkel – akkor is hasznos lehet, ha nem kötelező
Biztosan sokan hallottak a PÁV vizsgáról, mégis kevesen tudják, hogy pontosan mit jelent. Utánajártunk, hogy mikor kell, és mikor nem kell PÁV vizsga, megmutatjuk azt is, mikor lehet hasznos akkor is, ha nem kötelező.
A PÁV egy mozaikszó, járművezetők közlekedéspszichológiai pályaalkalmassági vizsgálatát jelenti. Fontos: ez nem KRESZ-vizsga, hanem egy komplex pszichológiai és készségfelmérő vizsgálat, amely egyfajta biztonsági szűrőként működik. Ennek segítségével állapítják meg, hogy a sofőr rendelkezik-e a biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési, cselekvési képességgel és pszichológiai készséggel. Többek között vizsgálják az egyén figyelmét és perifériás észlelését. Megnézik, hogy mennyire látja át a különböző közlekedési helyzeteket, milyen reakcióideje és döntési pontossága. Vagyis a PÁV a kognitív képességek és személyiségjellemzők átfogó felmérése.
Eltérő munkák, eltérő PÁV-ok
Egyes munkakörökben más-más terhelés éri a gépjárművezetőt, ezért a felmérésnek négy kategóriája van.
- PÁV I. Akkor szükséges, ha az illető megkülönböztető jelzést használó járművet vezet (például mentő, rendőrség). Az alkalmasság legfeljebb 5 évig érvényes.
- PÁV II. Azoknak kell, akik közúti személy vagy áruszállítást végeznek, például: autóbusz, taxisofőr, trolibusz, nemzetközi személyszállítást végző autóbusz, vagy veszélyes árut szállító jármű vezetése esetén.
- PÁV III. Ez az alkalmassági kategória, a 7500 kg össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, nyergesvontató vagy nemzetközi áruszállítást végző nehézgépjármű – azaz teherautók vezetőinek szükséges elvégezni.
- PÁV IV. A hivatásos járművezetéshez szükséges speciális, legmagasabb szintű alkalmassági vizsga, amely elsősorban az ötödik sikertelen forgalmi vizsgát követően válik kötelezővé az adott járműkategóriára, vagy olyan gépjárművek vezetésére, amik nem tartoznak az I-III. kategóriákba.
Összefoglalva: a PÁV kötelező, ha valaki hivatásos gépjárművezetőként (embert, állatot vagy árut szállít) szeretne dolgozni. Lényegében, ha a vezetés maga a szolgáltatás, akkor kötelező, a többi esetben nem. Emellett munkáltató, orvos vagy akár bíróság (balesetokozás miatt) is kötelezhet rá.
A vizsgálat menete
A vizsga előfeltétele a 2. csoportú orvosi alkalmassági vélemény és az érvényes „B”, „C”
vagy „D” kategóriás jogosítvány. A vizsgálat alatt műszeres feladatokkal (figyelem, reakció), személyiségtesztekkel (közlekedési helyzetekre adott reakciók) és pszichológussal történő beszélgetéssel állapítják meg, hogy alkalmas vagy-e.
Eredményed lehet: alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas (két év múlva újra próbálható), vagy alkalmatlan (hivatásos sofőrként nem dolgozhatsz).
Plusz tipp: Kipihenten érkezz, nyugodtan, őszintén válaszolj a kérdésekre, mert az is hozzátesz a jó eredményhez.
Mikor nem kell PÁV vizsga?
Ez az egyik legfontosabb kérdés. Nem kötelező a PÁV, ha a vezetés csak eszköz a munkádhoz, például értékesítőként vagy villanyszerelőként dolgozol és különböző telephelyek, címek között ingázol. Akkor sem kötelező, ha magánszemélyként veszel részt a közlekedésben, a gyerekeket iskolába viszed, munkába utazol vagy csak egy hétvégi kiruccanásra mész.
Akkor is hasznos lehet, ha nem kötelező
Bár jogszabály nem írja elő, de ha magánemberként úgy érzed, hogy szorongsz a vezetéstől, a stresszes helyzetekben bizonytalan vagy, nincs elég rutinod a vezetésben, akkor érdemes elmenni a PÁV-ra. Megtudhatod azt is, hogy pszichológiailag alkalmas vagy-e a vezetésre.
A PÁV végső soron mindenki biztonságát szolgálja: a sajátodat, az utasokét és minden közlekedőét. Ezért érdemes komolyan venni, még ha nem is kötelező, mert a biztonság mindig és minden helyzetben a legfontosabb!
