Napeleme van? 2,5 millió forintot kap, ha eltárolja az energiát – a lakossági energiatároló program részletei

Várhatóan január közepén jelenik meg a “Lakossági energiatároló pályázat 2026” pályázati kiírása, és februártól lehet majd jelentkezni az akár 2,5 millió forintos támogatásra. Jó hír, hogy a pályázat nemcsak azoknak szól, akiknek már van napelem a saját otthonukban, és szeretnék a megtermelt energiát akkumulátorban eltárolni. Azok is igényelhetik, akik most telepítenének otthonukba napelem rendszert – és hozzá energiatárolót.

Az „Energiatároló pályázat 2026” részleteiről egy napelemes szakembert kérdeztünk. Pozsony Péter, a Claritas Fontinum Energetics Kft. üzletágvezetője segített abban, hogy szakmai szempontból átnézzük, hogy a jelenlegi információk alapján egy átlagos háztartásnak körülbelül mekkora beruházással kell számolnia, ha szeretné kihasználni a 2,5 millió forintos támogatást, és energiatárolót építene ki otthonában.

Amit eddig tudni lehet a lakossági energiatároló pályázatról

Egyelőre még nem jelent meg a pályázati kiírás, Gulyás Gergely a kormányinfón számolt be a tudnivalókról. A pályázat meglévő vagy új napelemhez kapcsolódó, 10 kw-os energiatároló kiépítéséhez ad 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást.

A pályázatok beadásának kezdete 2026. februárra várható, az elbírálás pedig szakaszosan történik, a korábban beadott kérelmek kerülnek előbb értékelésre. A pályázaton az vehet részt, akinek már van napelemes rendszere, vagy vállalja a napelem telepítését a program keretében. Kifejezetten előnyt élveznek azok, akik már kiestek az éves szaldó elszámolásból, illetve akik 2030-ig fognak kiesni, továbbá, akik vidéki kistelepüléseken laknak. 

Támogatási igényt nem adhat be NAV végrehajtás és csődeljárás alatt álló személy és csak egyetlen kérelem adható be, a párhuzamos pályázatok nem engedélyezettek. Ide tartoznak azok, akik a Napenergia Plusz vagy otthonfelújítási programban már kaptak támogatást napelemhez tartozó akkumulátorra. A támogatás magánszemélyek részére szól, így sajnos nem igényelhető olyan ingatlanokra, amelyek vállalkozási székhelyként vagy telephelyként is funkcionálnak.

Miért lett fontosabb a tároló a napelemes rendszereknél?

Korábban, a szaldó elszámolás idején nem volt szükség nagyobb rendszerre vagy tárolóra, hiszen a megtermelt, de fel nem használt áramot vissza lehetett táplálni a hálózatba, és azt később a felhasználó visszakapta. Amióta azonban a szaldó kivezetése zajlik, tároló nélkül csak nagyobb rendszerrel lehetne elérni hasonló megtakarítást, ami sem a hálózatnak, sem a felhasználónak nem ideális – mutatja be a helyzetet Pozsony Péter.

A lakosságnál nehéz számolni

Cégeknél viszonylag egyszerű a tervezés, mert pontos éves fogyasztási adatok állnak rendelkezésre, ami alapján jól monitorozható a nappali energiafelhasználás. Lakossági oldalon viszont sokkal változékonyabb a fogyasztás. Logikus is, hiszen, ha belegondolunk nem mindenki van otthon napközben, inkább az esti órákban nő meg az áram igény és az időjárás is erősen befolyásolja a termelést. Ezért lakossági rendszereknél nehezebb pontosan kiszámítani, mekkora napelem és mekkora tároló az ideális.

Magyarország napelemes nagyhatalom lett, de ennek ára van

Magyarország az EU-ban a leggyorsabban fejlődő napelemes országok közé tartozik. Ma már a villamos energia 25%-a napelemből származik – a 2024-es adatok szerint -, ami óriási eredmény. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy sokkal jobban ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak. A lakossági termelés az össztermelésen belül nagyjából 8%-ot tesz ki, de ez pont a legnehezebben kezelhető rész a hálózat számára.

Miért nem jó a szaldó a szolgáltatóknak?

A helyzet szerteágazó, amiről azt érdemes tudni, hogy a rendszer három fő szereplője közé tartoznak a napelemparkok, amelyek áramot termelnek és eladják a hálózatnak.
Ezen kívül vannak a cégek, amelyek jellemzően a megtermelt áramot helyben használják fel, és nem táplálnak vissza. És vannak a lakossági felhazsnálók, akik szaldóban voltak.

A probléma ott kezdődött, hogy a lakosság napközben rengeteg áramot táplált vissza,az áramszolgáltató ezt nem tudta eltárolni, közben már amúgy is volt elég napelemparkos termelés.
Mivel a szolgáltató szaldóban vállalta, hogy este visszaadja az energiát, kénytelen volt pl. földgázból fedezni azt , miközben napközben túltermelés volt. Ez jelentős veszteséget okozott, ezért vált szükségessé a rendszer átalakítása.

A szaldó elszámolással vagy a pályázati kiírással kapcsolatban lenne még kérdése? Keresse Ügyfélszolgálatunkat és kollégáink két munkanapon belül díjmentesen válaszolnak!

Miért jobb a saját energiatároló?

Mennyibe kerül a kivitelezés, a költségek alapján is megéri a támogatást igénybe venni?

Akik 5 éven belül kiesnek a szaldóból, azok számára ésszerű döntés lehet most beruházni tárolóra. Persze az ideális az lenne, ha a tárolókhoz folyamatos támogatási rendszer társulna, mert a hálózat már most tehermentesül, és az energiaszolgáltatók is nyernek rajta.
A támogatás ilyen szempontból logikus, mert a lakosságnak is megéri és az energiaszolgáltatóknak is. 

A kormányinfón elhangzottak szerint egy háztartásnak kb. 3,2 millió forint egy energiatároló kiépítése, így a pályázóknak nagyjából 700 ezer – 1 millió forint körüli önrésszel érdemes számolni. De kértünk egy becslést Pozsony Pétertől is, hogy ő mit tapasztal a gyakorlatban. 

A fő kérdés az, hogy kinek milyen igényei vannak és mire szeretne beruházni a 2,5 millió forintos támogatási összegből. Például nagy teljesítményű napelemet vagy csak egy olcsó tárolót? Tapasztalatai alapján maga az inverter simán kijöhet a támogatási összegből, a legtöbb esetben a pályázati összeg fedezni fogja a költségeket, de ha valakinek speciális igényei vannak vagy napelemre is beruházna egy kalap alatt, akkor jobban a zsebébe kell nyúlnia.