Ezért keresi most mindenki a fűtésre optimalizált klímát – megmutatjuk, kinek éri meg és kinek nem
Egyre többen keresik a fűtésre optimalizált klímát. Az energiaárak emelkedése miatt alternatív megoldásokat keresnek. De mi ez valójában, miben más a sima klímától, és kinek éri meg belevágni?
Ma már minden modern split klíma hőszivattyús elven működik. Tehát levegőből vonja ki a hőt és adja át a helyiségnek, így fűteni is tud. A “fűtésre optimalizált” jelző akkor értelmezhető, ha a készülék ténylegesen tartalmaz olyan megoldásokat (például nagyobb kompresszor, karterfűtés, cseppvízfűtés, intelligens leolvasztás), amelyek miatt hidegebb külső hőmérsékleten is hatékonyan képes fűteni, akár −25°C körüli külső hőmérséklet mellett is.
A döntő paraméter mégsem ez a címke, hanem a SCOP-érték (Seasonal Coefficient of Performance) – ez mutatja meg, hogy egy teljes fűtési szezonban az elfogyasztott villamos energiához képest mennyi hőenergiát ad le a berendezés.
Ha egy klímának a SCOP-értéke 4,5, az azt jelenti, hogy a teljes fűtési szezon alatt átlagosan minden 1 kWh elfogyasztott áramért cserébe körülbelül 4,5 kWh hőenergiát ad le. Az európai szabvány ezt háromféle éghajlati körülményre számolja ki. Meleg, átlagos és hideg telekhez. Magyarország az átlagos kategóriába tartozik, vagyis itt olyan készülékekkel kell számolni, amelyek normál európai télre vannak méretezve.
Így különbözik a levegő–víz és a levegő–levegő hőszivattyú
Magyarországon a háztartásokban alapvetően kétféle hőszivattyús klímarendszer terjedt el. Az egyik a levegő–víz hőszivattyú. Ez a kültéri levegőből vonja ki a hőt, majd a vizet melegíti fel, és azon keresztül fűti a lakást. Legjobban padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel működik, mert ezek alacsony hőmérsékleten is hatékonyak. (Radiátorral is lehet használni, de ilyenkor tervezői ellenőrzés kell, és gyakran magasabb lesz a fogyasztásunk.)
A másik a levegő–levegő hőszivattyú, amit hétköznapi nevén split klímának hívunk. Ez közvetlenül a szobák levegőjét fűti, viszont meleg vizet nem állít elő. Ez a két irány azért fontos, mert nem minden klíma egyforma. A hőleadó rendszer típusa, a hőszivattyú fajtája és a hatásfok (SCOP) együtt határozza meg, mennyire lesz gazdaságos a fűtés.
Nem vagy benne biztos, hogy milyen klímát is kéne választanod? Keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon.
Kinek éri meg?
Előnyös lehet:
– ha a ház jól szigetelt,
– ha alacsony hőmérsékletű fűtőfelületet (padló, fal, mennyezet) használsz,
– ha jogosult vagy H tarifára, vagy kedvező villamosenergia-árra,
– ha jelenleg magas gázszámlát fizetsz és van forrásod a beruházásra.
Kevésbé éri meg:
– ha a ház hőszigetelése gyenge,
– ha radiátoros fűtésed van és nem akarod átalakítani,
– ha a készülék és telepítés költsége olyan magas, hogy nagyon sok év alatt térülne meg.
Mire figyelj a választásnál?
- SCOP-érték: minél magasabb, annál jobb a szezonális hatásfok.
- Működési tartomány: meddig tud fűteni külső hidegben (például −20 °C).
Energiaosztály fűtésre: A+++ vagy alatta. - H tarifa: ellenőrizd, hogy a választott készülék jogosult-e rá. (A H tarifa jellemzően 22–24 forint/kWh körüli áron érhető el, ami SCOP 4,5 mellett körülbelül 5,2 Ft/kWh hőenergia-költséget jelent.)
- Funkciók: például WIFI vezérlés, karterfűtés, cseppvízfűtés, amelyek valóban segítik a téli üzemet.
Mikor éri meg?
Ha most gázkazánnal fűtesz, akkor a támogatott gázáron nagyjából 10–13 forintba kerül egy kWh hőenergia. Egy jó (SCOP 4,5-ös) hőszivattyúval ugyanez normál áramtarifán körülbelül 11 forintba, H tarifán pedig 5 forintba kerülhet /kWh. A megtérülés ideje attól függ, mekkora a ház fűtési igénye, mennyibe kerül a készülék és a beszerelés, hogyan változnak a jövőben az energiaárak. Alapvetően úgy lehet számolni, hogy a beruházás többletköltségét elosztod az éves megtakarítással – így kijön, hány év alatt hozza vissza az árát.
Ha egy házban a gázfogyasztás már túllépi a kedvezményes határt, és a plusz mennyiséget piaci áron – kb. 700 Ft/m³-ért – kell fizetni, akkor érdemes megnézni, lehet-e hőszivattyúval kiváltani ezt a drága részt. Ha legalább akkora hőszivattyút építenek be, ami a piaci áron fizetett gázfogyasztást lefedi, az akár 1-2 év alatt is visszahozhatja az árát. Radiátoros fűtésnél is működhet ez a megoldás, de ott különösen fontos, hogy hozzáértő tervezővel, pontos és alapos kivitelezési terv alapján történjen a beépítés.
