Tényleg lehet 11.000 forint havi törlesztőből lakást venni? Utánaszámoltunk, itt vannak a tények
Nemrégiben jelentette be a kormány, hogy 2026-tól évi 1 millió forintos támogatás jár majd a közszolgálati dolgozóknak. Az otthontámogatás fordítható lakáshitel törlesztésére, de felhasználható önerőként új lakáshitelhez – pl. a fix 3%-os hitelhez. Hogy a törlesztő tényleg lehet-e ilyen alacsony, az attól függ, mekkora összeget vesz fel az igénylő és hány évre. Budapesti lakás valószínűleg nem lesz belőle, de vidéken már elég lehet.
Mit tud az Otthon Start? A program egyik legnagyobb előnye a fix 3%-os kamat, ami jelentősen kedvezőbb, mint egy piaci kamatozású lakáshitelt. (Ott 6,5% körüli kamattal számolhatunk.) A fix kamat mellett a másik vonzó tényező az önerő: ez (elméletben) 10%, ami első látásra rendkívül kedvező feltétel. A hitel maximális összege 50 millió forint, futamideje legfeljebb 25 év lehet, és első lakás vásárlására vehető fel. Ugyancsak nagy előny, hogy más támogatásokkal is kombinálható (CSOK Plusz, Falusi CSOK). Az Otthon Start részleteiről – és arról, hogy miért nem állja meg a helyét a „bárkinek, bármikor” – itt írtunk:
Mire elég a közszolgálati dolgozóknak járó évi 1 millió forintos támogatás?
Az új otthontámogatás célzott juttatásként, a cafeteria-rendszer részeként működik majd. Az állami munkaadók – például oktatási és egészségügyi intézmények, önkormányzatok vagy a rendvédelemben dolgozók munkáltatói – évente legfeljebb nettó 1 millió forintot adhatnak a jogosultaknak. Ez havi szinten több mint 80 ezer forintot jelent, amit közvetlenül a lakáshitel törlesztésére lehet fordítani.
Mi van akkor, ha az a közszolgálati dolgozóknak járó évi 1 millió forintos támogatás kombináljuk az Otthon Starttal? Egy 20.000.000 forintos hitel esetében a fix 3 %-os kamat mellett a havi törlesztőrészlet körülbelül 95.000 forint lenne. A közszolgálati otthontámogatás azonban havi 83.000 forintot fedez ebből az összegből, így a dolgozónak ténylegesen alig több mint 11.000 forintot kellene havonta saját zsebből fizetnie. Vagyis a havi 11.000 forintos törlesztő elméletben működik. Csakhogy:
A támogatás nem garantált hosszú távon, bármikor változhat vagy megszűnhet, ezért érdemes csak kiegészítő juttatásként számolni vele. Lakáshitelt úgy célszerű felvenni, hogy a teljes törlesztőt támogatás nélkül is ki tudjuk fizetni, így a plusz állami segítség valódi könnyebbséget adhat, ha rendelkezésre áll.
Fontos továbbá, hogy a támogatás jogosultsága a közszférában töltött munkaviszony hosszától függ: próbaidő alatt nem jár, szülési szabadság idején viszont igen. Ha valaki kevesebb mint 6 hónapot dolgozik, és már kapott támogatást, az egészet vissza kell fizetnie; ha legalább 6 hónapot, akkor kilépés esetén csak az időarányos részt.
Hogy a gyakorlatban mindez hogyan fog kinézni, az a jogszabálytól függ. Annyi biztos, hogy a támogatásra bevállalni egy lakáshitelt kockázatos – főleg, ha a havi törlesztőrészlet hihetetlenül kedvezőnek tűnik.
(A money.hu nyomán)
