Melyik klíma és fűtőtest fogyasztja a legkevesebbet? Ezt nézze az energiahatékonysági címkén, ha új gépet vásárol
Az EU energiahatékonysági címkéi segítenek eligazodni, hogy a különböző termékek mennyi energiát fogyasztanak. Mivel az energiahatékonysági címke tájékoztatást nyújt az energiatakarékosabb termékek köréről, így a fogyasztók tudatosan tudnak mérlegelni a kiválasztási folyamat során, így nem kevés pénzt megtakarítva. Ha energiatakarékos háztartási gépet vásárolunk, akkor hosszú távon csökkenthetjük az energiaköltségeinket, ezzel is spórolva. Emellet a gyártókat is ösztönzi arra, hogy kevesebb energiafogyasztású termékeket tervezzenek. Cikkünkben mutatjuk az energiahatékonysági címke értelmezési lehetőségeit a klímák és a különböző fűtési rendszerek esetében.
Energiahatékonysági címke: hogyan olvassuk?
Az energiahatékonysági címkék A-tól G-ig terjedő skálán rangsorolják a készülékeket. Az A osztályba tartozó eszközök fogyasztják a legkevesebb energiát, míg a G osztályba sorolt termékek jelentősen több energiát használnak. A korábbi A+, A++ és A+++ besorolásokat 2021-ben eltörölték, hogy egy áttekinthetőbb rendszer jöjjön létre, azonban néhány készülék esetében még nem történt meg az átállás. Ezen készülékek esetében már az új rendszer alapjén történik a besorolás: hűtők, mosogatók, mosógépek, tévék, villanykörték és lámpák.
Mely készülékeken találhatunk energiahatékonysági címkét?
Ezeket a készülékeket kötelező EU energiahatékonysági címkével ellátni:
- Hűtők és fagyasztók
- Mosogatógépek
- Mosógépek és mosó-szárítók
- Sütők és páraelszívók
- Lámpák és izzók
- Tévék és egyéb kijelzők (monitorok)
- Szobai klímák
- Fűtési rendszerek/fűtőtestek
Energiahatékonysági címke: klímák esetében mit jelent?
A szobai klímák esetében az energiahatékonysági osztály az A+++ (nagyon hatékony) és D vagy ha több kategória van, akkor G (kevésbé hatékony) között változik. A split klímák között találhatók a legjobb hatásfokú modellek, amelyek akár 60-70%-kal kevesebb energiát is fogyaszthatnak egy régebbi, kevésbé hatékony készülékhez képest. A besorolási osztály azonban csak a klíma hatékonyságát értékeli, az abszolút energiafogyasztásáról nem mond semmit. Ezt a címkén a legtöbb esetben külön feltüntetik.
A SEER érték azt jelzi, hogy a légkondicionáló mennyire energiahatékony hűtési üzemmódban, míg a SCOP érték a fűtési hatékonyságot mutatja. Egy 8,50-es SEER értékű készülék az A+++ energiaosztályba tartozik, míg fűtés esetén ugyanezt az 5,10-es SCOP érték jelzi. Egy 3,60-as SEER értékű berendezés már az E energiaosztályba sorolható (ha G-ig terjed az osztályozás), míg ugyanez fűtési hatékonyságban 2,50-es SCOP értéknek felel meg.
Fűtési rendszerek energiafogyasztása
A különböző fűtési rendszerek – mint helyiségmelegítők, szilárd tüzelésű kazánok, kombinált rendszerek – energiahatékonysági besorolása szintén A+++ és D között mozog. A fűtési rendszerek új energiacímkéje csak 2026-ban várható. Az energiahatékony fűtési megoldások közé tartoznak a hőszivattyúk, kondenzációs kazánok és az alternatív energiaforrásokat (pl. napelemeket) is hasznosító rendszerek. A kombinált fűtési rendszerek esetében a címke külön jelzi az adott eszköz és a teljes rendszer energiahatékonyságát. Például egy kondenzációs kazán önmagában az A kategóriába sorolható, azonban napelemmel kombinálva az A+ osztályba fog esni.
Mire figyeljünk vásárláskor?
Vásárláskor érdemes több szempontot is figyelembe venni. Az energiaosztály meghatározza a készülék gazdaságosságát – minél zöldebb a besorolás, annál kevesebb energiát fogyaszt. Az energiahatékonyság mellett fontos a tényleges éves fogyasztás is, amelyet a címkén kWh-ban tüntetnek fel. Az extra funkciók, például az automatikus szabályozás és az okos vezérlés, további energiamegtakarítást eredményezhetnek. Légkondicionálók esetében a SEER és SCOP értékek mutatják meg a hűtési és fűtési teljesítmény hatékonyságát. A megfelelő készülék kiválasztásával hosszú távon jelentősen csökkenthetjük rezsiköltségeinket, valamint mérsékelhetjük a környezetre tett káros hatásunkat is.
