Használt autóra is kötelező a “jótállás”: a vevő a vételárat is visszakérheti az eladótól
Új autó esetében egyszerű a helyzet, hiszen törvényben meghatározott a jótállási idő, nem nagyon merülnek fel kérdések. A vevő biztonságban érezheti magát. De mi a helyzet használt autó vásárlásakor? Számos segítő cikk született a témában, hogy mi alapján érdemes autót választani, mire kell figyelni. De ennél talán még fontosabb, hogy mi védi a vevőt. Meddig köteles visszavenni az autót az eladó? Hiszen nem lehet mindent elintézni azzal, hogy jól kell használt autót választani, mi van azokkal a hibákkal, amelyek a vásárlás után derülnek ki?
Milyen hibáért felel az eladó?
Ahhoz, hogy tisztázva legyen meddig köteles visszavenni az autót az eladó, fontos, hogy egyáltalán meghatározásra kerüljön melyek azok a hibák, amit számon lehet kérni a vásárlás után. Alapesetben az eladó köteles tájékoztatni a vásárlót az autó hibáiról, ugyanígy ajánlott, hogy a vevő vásárlás előtt nézze át az autót. A legfontosabb tudnivaló ugyanis az, hogy az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekről a vásárlás előtt tájékoztatta a vevőt.
„A használt autó eladója nem felel azért a hibáért, amelyet vásárláskor közölt a vevővel, vagy amelyről a vevőnek tudnia kellett, akár azért, mert azt észlelte, akár azért, mert azt fel kellett volna ismernie gondos, észszerű megtekintés mellett” – írja az ugyeszseg.hu.
Ilyen hibák lehetnek az ún. nyílt hibák, amelyeket előre számításba lehet venni az eladó elmondása alapján vagy figyelembe véve az autó életkorát, állapotát vagy, hogy mennyire használt.
És ezen felül vannak a rejtett hibák, ezekért kell kellékszavatosságot vállalnia az eladónak. Rejtett hiba, amiről vásárláskor nem tájékoztatták a vevőt vagy nem is elvárható, hogy felismerje.
Mit nyújt a kellékszavatosság, meddig köteles visszavenni az autót az eladó?
A kellékszavatosságról a Polgári Törvénykönyv határoz. Ha tehát rejtett hibát találtunk a használt autó vásárlása után, amely az eladás pillanatában még ismeretlen volt, akkor a kárigényt lehet jelezni az eladó felé.
Hogyan történik a kárrendezés ilyen esetben?
Jó, ha tudjuk, hogy ilyenkor szóba jöhet a jármű cseréje, vagy a jármű megjavítása. Emellett a kárrendezés történhet a jármű árának csökkentésével vagy akár a jármű eredeti áron történő visszavételével.
Van olyan eset, amire nem vonatkozik a kellékszavatosság?
Igen, amennyiben az eladás pillanatában mindkét fél tudott a hibáról, amely szabad szemmel is látható volt vagy írásban rögzítették a hibát. Abban az esetben sem működik a kellékszavatosság, ha a hibát mi magunk okoztuk az autón nem rendeltetésszerű használat miatt. Kopó alkatrészekre sem vonatkozik a kellékszavatosság. Például a kuplung vagy féktárcsa, amelyek az idő előrehaladtával mindenképpen cserére szorulnak. Vagy, ha felmerül bennünk, hogy meddig köteles visszavenni az autót az eladó apró hibák esetén, akkor jó, ha tudjuk, hogy például egy kárpit sérülés erre nem elegendő ok.
Meddig érvényes a szavatosság?
Amennyiben magánszemélytől vásároltuk az autót, úgy egy évig érvényes a szavatosság. Ezt azt jelenti, hogy ennyi időn belül lehet jelezni, ha hibát talált a vevő. Ezzel kapcsolatban azonban nagyon fontos, hogy a vásárlást követő 6 hónapban az eladónak kell bizonyítania, hogy a probléma nem állt fenn az eladáskor, a második hat hónapban viszont már a vevőnek kell bizonyítani a hibát.
Amennyiben pedig kereskedésben vette valaki az autót, alapesetben két év kellékszavatossággal számolhat. Az első 12 hónapban a kereskedőnek kell bizonyítani, hogy a hiba nem állt fenn a vásárláskor. De ez esetben is jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a szavatosság ideje csökkenthető a szerződésben egy évre – ilyenkor általában a kereskedő alacsonyabb áron adja a járművet.
Kérdésed van a kellékszavatossággal kapcsolatban? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két munkanapon belül segítenek!
