Az energiaköltségek emelkedése miatt egyre több háztartás keres költséghatékony fűtési megoldásokat, amelyek a környezetet is kímélik. A hagyományos gázfűtés mellett az elektromos árammal működő fűtési rendszerek, különösen a hőszivattyúk, egyre népszerűbbé válnak. Bár korábban az árammal való fűtés drágábbnak tűnt, ma már a megújuló energiát használó hőszivattyúk és az igénybe vehető kedvezményes H tarifa révén gazdaságosabb lehet, mint a gázfűtés. Burányi Róbert informatikus és gépészmérnök, okosotthon szakértő (OOTT) segítségével utánajártunk, hogy melyik a legolcsóbb elektromos fűtési rendszer.
Mi is az a H tarifa?
A hőszivattyú a környezetből, például a levegőből vagy a talajból nyer hőt, és akár ötszörös hőenergia-előállítást is lehetővé tesz 1 kW áramfelhasználásból. A H tarifa kifejezetten az ilyen rendszerek támogatását szolgálja, jelentősen csökkentve a fűtési költségeket a fűtési szezon alatt.
A H tarifa október 15-től április 15-ig érvényes, és csak a megújuló energiaforrást használó, hőszivattyúval működő rendszerek esetén vehető igénybe. A tarifa igényléséhez szükséges felvenni a kapcsolatot az áramszolgáltatóval, majd villanyszerelőt megbízni a mérőóra kialakításával. Fontos, hogy bár az új mérőóra ingyenes, a beszereléshez és esetleges hálózatbővítéshez kapcsolódó munkálatok pluszköltséget jelenthetnek! A H tarifa által nyújtott kedvezmény a fűtési szezonon kívüli időszakban az A1 tarifára vált át. Ez 2523 kWh/év-ig 35,2 Ft/kWh-t jelent. A határt átlépve természetesen drágább lesz, hiszen ebben az esetben is figyelembe kell venni az éves fogyasztási határértéket. Jó hír azonban, hogy a hőszivattyús rendszer mérőórája külön felhasználási helynek minősül, ezért erre és a rendes mérőóránkra külön-külön érvényes az A1 tarifán megállapított kedvezményes árú mennyiség. Ezzel szemben a fűtési szezonban megközelítőleg 22–24 Ft-ért vásárolhattuk a kWh-at a H tarifán. Jól látható milye nagy kedvezményt jelent a H tarifa.
Szakértő válaszol: Melyik a legolcsóbb elektromos fűtés?
A klímaszakértő szerint légkondival a legolcsóbb az elektromos fűtés. A radiátorok, fűtőpanelek energiaigény szempontjából sokkal erősebbek, vagyis nagyobbak. A H tarifát a lakossági felhasználók hőszivattyús technológiát alkalmazó és megújuló energiaforrást használó fűtési rendszerek esetén vehetik igénybe. Idetartoznak egyes split klímák is, amelyek fűteni és hűteni egyaránt képesek, illetve legalább 3,4 SCOP-értékkel működnek.
Erre lehet igényelni a H tarifát. A H tarifa bekötéséhez a már meglévő mellé egy külön, kéttarifás mérő kialakítása szükséges. Ezen tudjuk mérni a kedvezményes, illetve a fűtési időszakon kívüli fogyasztást.
Az új mérőóra nem a fogyasztó tulajdona, hanem az áramszolgáltatóé, ezért annak nincs külön díja, de annak helyét és a meglévő óra felülvizsgálatát, az esetleges átalakítási, szabványosítási munkálatokat regisztrált villanyszerelővel szükséges elvégeztetni, ami pluszköltséget jelenthet.
Ha az ingatlan nem rendelkezik akkora elektromos kapacitással, amely elbírja a hőszivattyút/klímát, akkor szükség van a hálózat bővítésére. A teljesítménynövelés 1×32 amperig díjmentes, felette csatlakozási díj fizetendő amperenként (3900 Ft + áfa / A), de a kedvezményes tarifa kapacitását nem a rendelkezésre álló kapacitásból veszik el, hanem azon felül adják.
Klíma trükkök: az alacsony díjak kimaxolása
Burányi Róbert szakértő alapvetően azt mondja, hogy a leggazdaságosabban egy klímával úgy lehet fűteni, hogy ha nem kapcsolgatjuk ki-be. Ha 18 Celsius-fok van a házban és fel akarjuk fűteni 23-ra, akkor a folyamat elején lesz egy igen jelentős energiaigény. Viszont ha már felfűtöttük és csak szinten tartjuk utána, akkor a modern klímák már csak minimális energiát fognak használni. Burányi azt tanácsolja, ha elmegyünk otthonról se hagyjuk teljesen kihűlni a lakást: 23-ról 21-fokra vissza lehet állítani a klímát, de teljesen kikapcsolni nem érdemes, sőt. A ki- és bekapcsolgatás nem használ a berendezéseknek, rájuk kell bízni, hogy szabályozzák a hőmérsékletet. Minimálisan lehet változtatni az éjszaka és nappal között, illetve az ‘otthon vagyunk’ és a ‘nem vagyunk otthon között’, de semmi esetre sem javasolná a szakértő a teljes kikapcsolást.
Minden klíma hőszivattyú?
Burányi Róbert: „A mai klímák a hőszivattyú elv alapján működnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden modern berendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a beltéri levegőt egy hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban ugyanakkor felfűti.”
A klímákban speciális hűtőközeg van. Ez egy olyan vegyület, ami cseppfolyósból gázhalmazállapotba kerül – illetve fordítva, gázból cseppfolyósba – és ezáltal képes a hő elvezetésére. Hűtés üzemmódban a lakás meleg levegőjét a hűtőközeg lehűti, ezáltal felmelegszik, gázhalmazállapotban kerül a kompresszorba, ahol összepréselődik. A gáz ezáltal sűrűbb lesz, ugyanakkor megőrzi a felhalmozódott hőenergiát. A kinti közegbe kerülve ez a forró és sűrű gáz leadja a hőenergiát, majd lehűlve visszakerül a rendszerbe, ahol a belső teret hűti.
A folyamat azonos fűtés üzemmódban is, azonban ekkor a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia nem kifelé távozik, hanem a belső teret, a lakás levegőjét fűti fel.
A H tarifa a hőszivattyús rendszerekre vonatkozik?
„Igen, a megújuló energiákra. A H árszabás, vagyis a H tarifa lényege a környezetkímélő, megújuló energiaforrást használó fűtési technológia támogatása. Az egész országban elérhető a fűtési időszakban (október 15-től április 15-ig). A mai eszközök ennek minden további nélkül megfelelnek, tehát érvényes rájuk a H tarifa.”
