Növényeid kivirulnak és megerősödnek a házi tápoldattól: konyhai hulladékból készül a csodaszer

A kertészkedés amellett, hogy kellemes időtöltés és kikapcsolja az embert, egyben remek módja annak is, hogy nevelt növényeinkkel feldobjuk az életterünket. Ennek megvalósításához a bolti tápoldatok kényelmes megoldást kínálnak, azonban gyakran drágák és mesterséges összetevőket tartalmaznak. A pénztárcabarát opció, ha növényeinket házi tápoldattal látjuk el. Az ázalék nem más, mint egy filléres, virágzást segítő tápoldat házilag elkészítve, amit konyhai hulladékokból is összedobhatunk. Ennél pontosabban:

Mi is az az ázalék?

Az ázalék a vízben kiáztatott növényi alapanyagok oldata. A konyhai hulladékok, mint például tojáshéj, banánhéj, kávézacc, teafilter, zöldségmaradékok és gyümölcshéjak mind olyan értékes tápanyagokat tartalmaznak, amelyek a növények számára elengedhetetlenek. Az ázalék készítésekor ezeket az alapanyagokat vízben áztatjuk, hogy a bennük lévő ásványi anyagok és egyéb tápanyagok kioldódjanak. Az így keletkező oldatot használhatjuk öntözővíz helyett vagy azzal együtt, így biztosítva növényeink számára a szükséges tápanyagokat.

Az ázalék készítésének számos előnye van. Először is, gazdaságos megoldás, hiszen olyan anyagokból készül, amelyeket egyébként kidobnánk. Másodszor, környezetbarát, mert csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét, és egyben kevesebb vegyszert kell alkalmaznunk kertünkben. Harmadszor, a növények meghálálják a természetes gondoskodást: az ázalékban található tápanyagok serkentik a növekedést, javítják a talaj minőségét és növelik a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben.

Hogyan készül a virágzást segítő tápoldat házilag?

Az ázalék elkészítése rendkívül egyszerű, és nem igényel különösebb eszközöket. Az alábbiakban néhány népszerű alapanyagot és azok felhasználását mutatjuk be:

• Bio Banánhéj: A banánhéj káliumban gazdag, amely elősegíti a virágzást és a gyümölcshozást. A banánhéjat nagyjából egy napig szükséges áztatni.
• Tojáshéj: A tojáshéj kalciumot tartalmaz, ami fontos a növények sejtfalának erősítésében. A tojáshéjat először törjük apró darabokra, majd áztassuk vízben néhány napig. A kapott oldatot hígítva használjuk. Mészérzékeny növények esetében mellőzük használatát.
• Kávézacc: A kávézacc nitrogénben, káliumban és foszforban is gazdag. A kávézaccot közvetlenül a talajra is szórhatjuk, vagy vízben áztatva ázalékot készíthetünk belőle. Az oldatot 1:1 arányban hígítva locsoljuk.
• Zöldségmaradékok/főzőlé: A sárgarépa, cékla, zeller és más zöldségfélék héjai és maradékai is értékes tápanyagokat tartalmaznak. Ezeket áztassuk vízben, majd az oldatot hígítva adjuk a növényeknek. Másik megoldás, ha krumplit vagy egyéb zöldséget főzünk, ne sózzuk meg a vizet, és akkor később ugyanúgy felhasználható ázalékként, esetlegesen tovább hígítva.
• Fűszernövények: Ha termesztünk otthon fűszernövényeket, viszont marad belőlük a főzések után, mindenképp érdemes egy marékból ázalékot is készíteni. Tökéletesen megfelelő erre a célra például az oregánó. 10 grammnyi oregánóhoz adjunk 2 deciliter vizet, egy órát hagyjuk állni, majd 1:3 aránnyal hígítsuk fel vízzel.
• Csalánlé: A csalán levelei és szárai értékes B-,C- és K-vitamin források. Emellett rengeteg magnéziumot, káliumot, nitrogént, vasat és foszfort is tartalmaznak. Így ha akad a kertünkben vagy a környezetünkben vadon nőtt csalán, mindenképp szedjünk belőle egy csokorral, hiszen nagyszerűen felhasználható. Hasonlóan cselekedhetünk a pitypanggal, fekete nadálytővel vagy a bodzával is.