Temu vásárlás: tényleg maguk és a gazdaság alatt vágják a fát?

Érdekes kérdésre bukkantunk minap az ország legnagyobb kérdés-válasz oldalán. Ahogy ez lenni szokott, a felhasználó kérdésében egy erős állítást is megfogalmazott: miért nem értik sokan, hogy a Temu vásárlás miatt maguk és a gazdaság alatt vágják a fát?

A kérdező szerint az a probléma a Temu vásárlással, hogy bár „sok kacatot be lehet olcsóbban szerezni, viszont ezzel tönkrevágják a hazai kiskereskedőket” és jelentősen csökkentik a hazai online forgalmat. Hozzáteszi, hogy a vásárlók általában azt mondják erre, hogy őket nem érdeklik a kereskedők, de szerinte ez az érvelés hibás. Hiszen ha ezek a hazai boltok megszűnnek, az növeli a munkanélküliek számát, akik szintén nem fognak emiatt vásárolni, azaz másnak is csökken a forgalma, így megint több lesz a munkanélküli, és végül ezt a folyamat elérheti azt is, hogy „aki most fröcsög, hogy a szemét magyar webshopok mennyiért árulják a termékeiket (mintha nem tudnák amúgy, hogy azért, mert másképp nem lehet kitermelni a vállakozás költségeit)”, annak is megszűnik a munkája, ha begyűrűzik hozzájuk is a keresletcsökkenés.

A kérdés válaszai között sokféle véleményt olvastunk, a legérdekesebbek talán azok az érvelések, miszerint sokszor előfordul, hogy a magyar webáruházak konkrétan ugyanazokat a termékeket árulják, mint a Temu, csak jelentősen drágábban. Egy kommentelő szerint például a Temu kínálatában 1000 forintért kínált kulacsot a sarki kínai kisboltban 5000-ért adják, egy másik szerint az Aliexpress-en 2000 forintért kapható irattartót a magyar kereskedő 8000-ért adja.

Egy felhasználó egyenesen odáig megy, hogy mindezt természetes, sőt hasznos folyamatnak tartja. Mi értelme a huszonnyolcadik olyan webshopnak, ami túlárazott termékeket forgalmaz, „főleg úgy, hogy ugyanazt a minőséget kapom meg, hiszen ők is Aliról meg Temuról rendelik a cuccaikat. Legalább letisztul a piac.”

Egy másik kommentelő szerint mindez nem a vásárló felelőssége, hiszen a vevő mindig azt nézi, ami az ő érdeke, és az olcsó vásárlás egyértelműen az. Szerinte „nyilván nem lesz jó vége annak, hogy a gyártásunkat és kereskedelmünket olyan szinten átengedtük Kínának, hogy néhány aggresszíven terjeszkedő, bekerülési érték alatt áruló, a helyi konkurencia kivéreztetésére játszó cég szabadon garázdálkodhat”. Hozzáteszi, hogy ezt inkább a kormányzaton és az EU-n kellene számonkérni, nem a vásárlón.

Egy harmadik válaszadó a Temu vásárlás másik aspektusára hívja föl a figyelmet, miszerint az ár nem minden, és sokszor a magyar webbolt többet ad. Ez lehet gyorsabb kiszállítás, több szállítási opció, könnyebb reklamáció, jobb garanciális jogok. Ő azt írja, hogy ha tényleg drága dolgot, mondjuk tartós fogyasztási cikket vásárol, akkor épp ezek miatt hazai, saját fizikai bolttal is rendelkező webshopot választ.

A negyedik felhasználó az érvelésben logikai hibát lát, miszerint a pénz mindenképpen a kínai gyártókhoz és kereskedőkhöz kerül, hiszen minden termék ott készül, és ez alól csak azok a webshopok kivételek, amelyek magyar termékeket értékesítenek. Egy ötödik azt teszi hozzá, hogy „érdekeljen az a webshop, ami ugyanúgy kínából szerzi be a sok sz/rt csak még rárakja a saját hasznát is? Én inkább a valódi értékteremtésért aggódnék ebben az országban.”

A hatodik kommentelő pedig elevenünkbe hasít, amikor összefoglalja a Temu vásárlás probléma gyökerét:

"Miért is annyira vonzó az, hogy látatlanba is pénzt adjunk valami olcsó vacakért, miért nem inkább itt veszünk meg valamit amit látunk is hogy milyen minőségre? Azért, mert nem engedjük meg magunknak, mert egyszerűen annyira fent vannak az árak a fizetésekhez képest, hogy nincs rá pénz. Ezzel kellene valamit kezdeni és akkor nem rendelnének kínából, meg nem járnának külfödre tankolni, bevásárolni az emberek."

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Ennyit kamatozik a babakötvény: meglepően sokat nyerhet, aki kockázatmentes befektetésben gondolkozik

Ha szeretnéd tudni, mennyit kamatozik a babakötvény, most közérthetően végigvezetünk a kamatszámításon és a valódi lehetőségeken.

Vigyázz, hova dobod a csikket! 50 ezres bírság vár, ha itt gyújtasz rá

Akár 50 ezer forintba is kerülhet egyetlen szál cigi! A dohányzás közterületen büntetés mértéke pedig nem kicsi.

A szocializmus luxusa: a 80-as évek státuszszimbólumai, amiért bármit megadtunk volna az általánosban

A nyolcvanas években egy gyerek státuszát az iskolában nem a ruhája vagy a pénze határozta meg, hanem a birtokában lévő néhány apró tárgy. Épp ezért, ha a 80-as évek tárgyai kerülnek a középpontba egy beszélgetésben, akkor a cikkünkben szereplő darabok biztosan megemlítődnek!

„Azt mondta, ha elhagyom, nem látom többet a gyereket” – bonyolult és káros a válás gyerekkel?

A válás gyerekkel nem kell, hogy háború legyen. Vekerdy Tamás tanácsai, női és férfi szempontok, valamint az igazság a „nem látod többet” típusú fenyegetésekről.

Brutál jól fizet a használt mobilokért a Yettel, ráadásul házhoz megy a futár érte – így működik a rendszerük

Nagyon egyszerűen működik a Yettel régi mobil beszámítás és kedvezmény is jár érte.

Megtaláltuk, ez a legfoszlósabb kifli recept: olyan, mint a 90-es években

Mutatjuk a pontos arányokat és azokat az apró, de döntő trükköket, amelyekkel igazán foszlós, klasszikus kiflit süthetsz.