Egy kutatás szerint nőtt azok száma, akiknek marad valamennyi pénzük a hónap végén és csökkent azoké, akik semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek. Jó hír, legalábbis első hallásra, mert a számokat nézve nem sok okunk van örülni: mindössze a magyarok 33,3 százalékának sikerül valamennyit félretenni a hónap végén, 66,5 százalékuknak viszont egy forintot sem. Hogy állunk a hitelekkel? Mennyi megtakarítása van a magyaroknak? Utánajártunk az anyagiaknak.
Pénzből élünk – de mennyiből?
A KSH szerdán közzétette, hogyan alakultak a magyar bérek 2024 májusában: a bruttó átlagkereset 652 000 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 433 600, a kedvezményeket figyelembe véve pedig 448 700 forint. Nem hangzik rosszul, de sajnos ez csak papíron igaz. A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el – ez már közelebb áll a valósághoz.
Ha összeszámoljuk, hogy 360-400 000 forintból mennyi mindent kell fizetnünk (lakhatás, adott esetben hitel, rezsi, élelmiszer és egyebek), akkor nem is olyan meglepő, hogy a lakosság kétharmadának nem marad félretehető pénze. A Pulzus Kutató korábbi felmérésében a megkérdezettek többsége szerint legalább nettó 350-450 ezer forintot kellene keresnie az embereknek a tisztességes megélhetéshez. A kutatás 2023 januárjában készült, ez az összeg ma inkább 450-500 ezer lenne. Emeljük ki: ebben nincs semmi különösebb luxus vagy puccoskodás, szimplán ennyit drágult az élet. Aki nem hiszi, nézze meg albérletárakat.
Állítólag javult a pénzügyi helyzetünk
Visszatérve a megtakarításokhoz, az mfor.hu számolt be arról a kutatásról, amit a Provident kérésére készítettek 2024 júniusában. Mint írják, az egy évvel korábbi adatokhoz képest többen vannak, akik hónap végén félre tudnak tenni valamekkora összeget és azok is, akik magabiztosnak érzik magukat a pénzügyeikben. És akkor a számok:
- A magyarok csaknem negyedének (23,5 százalékának) kisebb, vagy akár nagyobb összeg marad a zsebében a hónap végén. (A megkérdezettek 20,5 százaléka egy tisztes, 3 százaléka pedig egy nagyobb összeget tud félretenni.)
- Minden harmadik magyar (33,3 százalék) tudott havonta valamennyit félretenni, összesített arányuk az előző évihez képest minimálisan, mindössze 0,2 százalékkal csökkent. (11 százalékuk előre meghatározott összeget tesz félre, 22,1 százalékuknál változó ennek nagysága.)
- A megkérdezettek 53,4 százaléka nem vett fel kölcsönt az elmúlt egy évben. (Míg a középkorúak /35-54/ kicsit több, mint a fele, addig az idősebb korosztály /55-75/ csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ha lehet, nem kérnek kölcsön.)
- A felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52,3 százaléka magabiztosnak érzi tudását a pénzügyi termékekkel kapcsolatban, 46 százalék viszont nem érzi komfortosnak magát ezen a területen.
- A 18-34 évesek között található a legtöbb (54,4 százalék), az 55 év felettiek között pedig a legkevesebb (47,4 százalék) pénzügyileg magabiztos ember.
- Amíg a nagyvárosban élők 61,3 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő tudással rendelkezik a pénzügyi szolgáltatásokról, addig ez az arány a kistelepüléseken csak 41,8 százalék.
Mennyi megtakarítása van a magyaroknak?
A Magyar Nemzeti Bank még májusban tette közzé a háztartások pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit összesítő, 2023. utolsó negyedévére vonatkozó adatsorokat. A Bankmonitor ez alapján számolta ki, hogy egy magyar háztartásra mennyi megtakarítási- és hitelállomány jut.
Mi számít megtakarításnak, mi pénzügyi kötelezettségnek?
A magyarok számos különböző helyre fektethetik be a félretett pénzüket, legyen szó akár bankbetétekről, államkötvényekről, befektetési alapokról, tőzsdei részvényekről vagy életbiztosításokról és nyugdíjpénztárakról. A készpénzben tartott megtakarítás is ide sorolandó, de például az ingatlanbefektetés már nem.
A statisztikákból a háztartások hitelállományának alakulása is kiolvasható. Ez főként a jelzálog- és fogyasztási hitelekből tevődik össze, legyen szó akár forintban, akár devizában nyilvántartott hiteltartozásokról.
Mennyi megtakarítása van a magyaroknak átlagosan?
Az MNB kimutatásai szerint tavaly év végén országosan 55 706 milliárd forint pénzügyi megtakarítás volt a lakosságnál. Ezzel szemben 12 611 milliárd forint lakossági hiteltartozás szerepelt.
Érdemes egy háztartásra vetítve megnéznünk a megtakarítások és hitelek átlagos értékét. Mint írják, a 2022-es népszámlálás alapján feltételezhetjük, hogy Magyarországot nagyságrendileg 4 millió háztartás alkotja. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy 2023. utolsó negyedévében egy háztartásra átlagosan 13,9 millió forint megtakarítás jutott, míg a hitelek egy háztartásra jutó átlagos összege 3,2 millió forintra rúgott.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden háztartásban van kb. 14 millió forint elfekvőben. Fontos leszögezni, hogy az átlagérték önmagában semmit nem mond el a megtakarítások eloszlásáról. A Bankmonitor az MNB tanulmánya alapján arra a következtetésre jutott, hogy
a pénzügyi megtakarítások nagyon jelentős részét a leggazdagabb tized birtokolja.
Gyakorlatilag csak abban a tizedben beszélhetünk a nem pénzügyi eszközök mennyiségével összemérhető pénzügyi vagyonról. De a nem pénzügyi eszközöket tekintve is kiugró a legfelső 10 százalék részesedése, míg a társadalom alsó tizedeiben sem pénzügyi, sem nem pénzügyi vagyon nem mutatható ki számottevő mennyiségben.
