Mennyi idő alatt térül meg egy hőszivattyú beépítése? Megéri az árát?

Jelenleg a hőszivattyús fűtési rendszer jelenti a legköltséghatékonyabb és legkörnyezetbarátabb megoldást, ha egy ingatlan fűtésének és hűtésének megoldásáról van szó. Ráadásul nemcsak fűtésre és hűtésre használható egyidejűleg, hanem a meleg víz előállítására is használható. Az már inkább egy összetett kérdés, hogy mennyire éri meg hőszivattyús fűtésre váltani. Ezzel kapcsolatban több tényező is felmerül, számít, hogy eddig milyen fűtési rendszert használtunk, hogy milyenek az épület energetikai jellemzői, a szigetelése, illetve a nyílászárók állapota és a lakás elhelyezkedése. Összegyűjtöttük a fontos tudnivalókat és a legfontosabb irányadó adatokat: mennyibe kerül és mennyi idő a hőszivattyú megtérülés?

Miért a hőszivattyú?

A fűtési rendszerekkel kapcsolatban jelenleg az az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy az európai uniós irányelvek alapján a jövőben nem támogathatók lakossági szinten a fosszilis energiaforrások. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy új építésű ingatlanba például már nem éri meg gázalapú fűtéssel tervezni. Csak, hogy lássuk mit jelent ez például Magyarországon: 2,35 millió ingatlan használ gáz vagy fafűtést, ami az ingatlanok több, mint a felét jelenti. 

A fűtési rendszer cseréjének igénye jellemzően akkor merül fel, amikor szembesülünk egy kazáncsere vagy kéménybélelés több millió forintos költségével. Leggyakrabban ekkor gondolja át mindenki, hogy mi éri meg és mi nem, illetve költséghatékonyabb-e egy hőszivattyú beszerelése, hiszen ezzel kiváltható a gázfűtés.

Hőszivattyú megtérülés: mik az előnyök?

A hőszivattyú előnyei közé tartozik, hogy egyszerre lehet vele fűteni és hűteni és egyben a meleg vizet is előállítja. A hőszivattyús rendszer lehet levegő-levegő és levegő-víz alapú. Mi a pontos különbség a két rendszer között? A levegő-víz hőszivattyú a környezeti levegőből kivont hőt a fűtési rendszer vizének adja át. A levegő-levegő elvén működő rendszer szintén  s környezeti levegőt használja, de itt a hőátadó közeg egy klímagáz. Ezt a gázt keringeti a rendszer a helyiség levegőjének átmelegítésére.

Nem utolsó sorban az ingatlan értékét is biztosan növeli az, hogy korszerű, alacsony energiát felhasználó rendszer van telepítve. 

Többféle számítás is létezik arra, hogy mennyibe kerül a hőszivattyús rendszerek telepítése. Nyilvánvalóan a szakemberek munkadíjára nincs egy általános költség, ki olcsóbban, ki drágábban dolgozik, legyen szó tervezésről vagy a kivitelezésről. 

Mindenesetre egy átfogó képet kaphatunk az árakról.  A greendex.hu számítása szerint a levegő-levegő hőszivattyú telepítésének ára egy átlagos háromszobás ház vagy lakás esetében, amely három beltéri és egy kültéri egységből áll 1,7-1,8 millió forint körül mozog. A levegő-víz hőszivattyúnál a rendszer telepítésének az ára mindennel együtt kb. 4,5 millió forintnál kezdődik.

Mi tartalmaz a telepítési ár mindkét rendszer esetén?

• készülék ára
• telepítés munkadíja
• elektromos hálózat fejlesztése
• H-tarifa mérőhely kialakítása

Jó tudni, hogyha rendszer bővítésre nincs szükség, illetve van már H-tarifa mérőhely kialakítva, akkor a költségek 3-400.000 forinttal kevesebbek lesznek.

A hőszivattyúk élettartama körülbelül húsz év, de egyes becslések szerint akár 50 év is lehet, megfelelő karbantartás mellett. A szakemberek szerint egyébként nem igényel sok karbantartást.

Hőszivattyú megtérülés hosszú távon

A hőszivattyús rendszer kiépítési költsége egy dolog, talán még fontosabb kérdés, hogy hosszú távon is megéri egy ilyen rendszert működtetni. Azt, hogy hosszú távon mennyit lehet spórolni egy ilyen rendszerrel, az minden ház esetében más. Azért lehet eltérés, mert itt is az határozza meg, hogy mennyi az annyi, hogy mekkora a ház, milyen a szigetelése és a legfontosabb: az ingatlan adottságainak megfelelő rendszer legyen beszerelve. Egy alulméretezett rendszernek többet kell dolgoznia, az indokolatlanul nagy rendszer pedig több energiát fogyaszt feleslegesen.

Idézve a greendex.hu-n megjelent számítást: „Általánosságban – 2200 köbméteres éves gázfogyasztást feltételezve – egy levegő-levegő hőszivattyú telepítése egy olyan lakásba vagy családi házba, amelyben eddig gázzal fűtöttek, akár négy év alatt megtérülhet.”

Vagyis számszerűsítve: „A 2200 köbméteres gázfogyasztás 471 köbméterrel, vagyis 27 százalékkal haladja meg az átlagfogyasztást, azonban ez, az átlagfogyasztás feletti többletfogyasztás a fűtési költség 2,3-szoros növekedésével jár. 2200 köbméteres gázfogyasztásnál az éves fűtési költség mintegy 530 000 forint, míg levegő-levegő hőszivattyú esetében az éves fűtési költség akár 75 000 forintra csökkenthető.”

Levegő-víz hőszivattyú telepítése esetén: „3000 köbméter éves gázfogyasztást feltételezve a megtérülési idő 5-5,5 év. Az éves 3000 köbméternyi gázfogyasztás 1271 köbméterrel, 73 százalékkal van a támogatott mennyiség felett, ami a fűtési költségek 3,6-szoros növekedését jelenti.”

Mit tegyünk meg mindenképpen a hőszivattyú kiépítése előtt? 

A szakemberek azt tanácsolják, hogy az új fűtési rendszer kiépítése előtt a legfontosabb egy energetikai számítás készíttetése, mert enélkül nem lehet megbízható képet kapni arról, hogy melyik a legmegfelelőbb és költséghatékonyabb rendszer az adott ingatlanban. Ennek hiányában ne álljunk neki a kivitelezésnek, mert könnyen többletköltséget és bosszúságot okozhat egy nem megfelelő rendszer. Ha az összköltséget nézzük, az energetikai számításon már igazán nem érdemes spórolni.

Hasonlítsd össze: nézd meg mennyibe kerül, ha csak klímával vagy csak infrapanellel fűtesz!