És elhagyod a valóságot: még mindig szörnyen magasnak érezzük az inflációt
A valós érték háromszorosát tapasztaljuk. Minél magasabb a valós infláció, annál többet „pakolunk” rá.
Hivatalosan a fogyasztói árak szeptemberben 12,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, viszont a lakosság 32,8%-os áremelkedést érzékelt – derül ki a GKI felméréséből. Az utóbbi adat nem tényeken (pl. ár felírás, kérdőív stb.), hanem érzékelésen alapszik (melyeknél a saját tapasztalatokat erősen torzíthatják a különféle formális és informális csatornákon kapott információk). Az érzékelt és a hivatalos infláció trendjében együtt mozog ugyan, azonban az elmúlt néhány év mérései azt mutatják, hogy a hivatalos fogyasztói árindex emelkedésével egyidejűleg tágul az érzékelt és a hivatalos adat közti rés. Azaz:
Infláció alakulása: minél magasabb volt, annyival többet tettünk rá
2020-ban havi átlagban 12,3 százalékponttal volt magasabb a lakosság által érzékelt, mint a hivatalos infláció, 2021-ben e különbség átlagosan 14,4, 2022-ben 17,1, 2023 első kilenc hónapjában pedig 19,5 százalékpontra emelkedett. Vagyis amikor a fogyasztói árak átlagos emelkedés 25 százalék körül járt, úgy tapasztaltuk, hogy a drágulás mértéke 45 százalék.
A gazdaságkutató kiemeli: az érzékelt inflációnak tovagyűrűző hatása van a gazdaság egészére. Ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/szociális juttatást akarnak, hogy a vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért. Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reál mutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban.
A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. 2023 szeptemberében 25,3%-ot várt a lakosság a következő egy évre, mely alacsonyabb, mint az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütem.
