2024-től megfeleződhet a szükséges önerő, ha lakást vennél!
Az MNB tervei szerint 2024-től feleannyi önerő kellhet az első lakás megvásárlásához, mint most. Ez nagyon jó hír lehet a lakásra reménytelenül gyűjtögető fiataloknak.
Elkészült az MNB idei Makroprudenciális jelentése, amely az elmúlt év makroprudenciális és pénzügyi stabilitást érintő intézkedéseit veszi végig. Ennél is érdekesebb része, hogy előkészít egy friss tervet a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára. Valamikor 2024 első felében feleződhet a rájuk vonatkozó önerőelőírás – írja a 24.hu.
Az első lakást vásárló hitelfelvevőknek szinte lehetetlen az önerő összegyűjtése, annyira sok kell. Ráadásul a családtámogatások is szigorodnak, sokan kiesnek annak lehetőségéből. Ez pedig tovább ronthatja a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeit. Ezért a jegybank a szerdán egységesen 80 százalékos hitelfedezeti (LTV) korlát célzott lazítását, vagyis az első lakást vásárlók kötelező önerejének a csökkentését tervezi. Ez összhangban lenne a nemzetközi példákkal. A jegybank tervei szerint
a 20 százalékos önerőelvárás helyett 10 százalékos önerőelvárás vonatkozna a fiatal, első lakást vásárló hitelfelvevőre.
Ez egy 30 millió forintos lakás megvásárlásánál pontosan 3 millió forint könnyítést jelentene az önerőnél.
Ami az adósságfék-szabályokat illeti, az MNB eszközeinek a köre a jegybanktörvény módosításával bővült. A jövedelem nagyságához képest a teljes hitelösszeg arányát (LTI/DTI) is korlátozhatja a jegybank. Ennek a nagy hitelösszeg és hosszú futamidő mellett lehet jelentősége, de a jegybank egyelőre nem alkalmazza az eszközt aktívan. Változtak viszont 2023. július 1-jével a meglévő adósságfékszabályok: a jövedelmi (500 ezerről 600 ezerre) és a de minimis nominális küszöb változott (300 ezerről 450 ezerre) az infláció miatt.
Ideje lenne már az MNB tervezett lépésének. Korábban megírtuk, hogy az ingatlanok ára az Európai Unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt években. A 2015-ös ár 256 százalékára emelkedett egy átlagos ingatlan ára. A legtöbb nyugat-európai országban a 2015-ös árnak csak a 100-150 százalékán forognak a lakóingatlanok.
Ez a drágulás egy átlag magyar embernek kigazdálkodhatatlan, a keresetek nem követik le ezt.
