Kedvet kaptál a kertészkedéshez, de még sosem foglalkoztál növénytermesztéssel? Akkor érdemes kicsiben kezdeni. Íme, a legalapvetőbb tudnivalók a konyhakert kialakításához.
Konyhakert kezdőknek – az alapok
A növényeknek négy alapvető dologra van szüksége, hogy növekedni tudjanak és termést hozzanak: napfényre, jó talajra, megfelelő hőmérsékletre és vízre.
Kezdjük a fénnyel! Fontos, hogy a konyhakertet legalább 6 órán át érje napfény, bár bizonyos növények kevesebbel is megelégszenek. Mennyi napfény kell minek?
- Leveles zöldek: 3-6 óra
- A legtöbb gyógynövény: 5+ óra
- Bab, borsó, gyökérnövények: 6 óra
- Paprika: 6+ óra
- Paradicsom: 8+ óra
Milyen a jó talaj? Laza, jó vízmegtartó képességű, megfelelő mennyiségben tartalmaz tápanyagot.
Megfelelő hőmérséklet: A hidegtűrő zöldségeknek (pl. retek, káposzta) is szükséges a minimum 13-15 fokos nappali hőmérséklet ahhoz, hogy jól fejlődjenek. A paprikának és padlizsánnak legalább 25 fok szükséges, hogy szép termést hozzanak.
Víz: A növények csak a vízben oldott tápanyagot képesek felszívni, ezért mindig szükségük van nedvességre. Bizonyos zöldségek kevesebb vízzel is beérik (pl. hagymafélék), de vannak nagy vízigényűek is (pl. paprika, uborka).
Mekkora legyen a konyhakert?
Fontos, hogy már az elején legyen sikerélményed – ezt egy kiskert is megadja. Minél nagyobb a konyhakert, annál több a munka: nagyon nem mindegy, hogy az ásást, kapálást, locsolást, gazolást több tíz (vagy akár több száz) négyzetméteren kell elvégezni, vagy egy sokkal kisebb, pár négyzetméteres területen. Mielőtt konyhakert tervezésébe fognál, fontos tudni, hogy ez elsősorban hobbi lesz, ami a teljes évi zöldség szükséglet fedezésére nem alkalmas. Maradj a valóság talaján! Kezd kicsiben, a tapasztalatszerzés után pedig jöhet bővítés, ha úgy érzed, „kinőtted” a kertet.
A talaj előkészítése
Ültetés vagy vetés előtt a talaj fellazításara van szükség a növény gyökerének megfelelő növekedéséhez. A gyomos területet előbb meg kell tisztítani, azután következhet a talaj fellazítása. A felásott talaj rögös lehet, gereblyével vagy kapával egyengetheted el.Miután felástad a területet, gondoskodnod kell a megfelelő tápanyagtartalomról is. Ajánlott évente kétszer, ősszel és tavasszal komposzttal és szerves trágyával a dúsítani a talajt.
A tápanyagok mellett fontos a jó vízelvezetésről, mert a folyamatosan nedves föld nem kedvez a zöldségeknek. Törekedj a vízszintes talaj kialakítására, de ha ezt nem lehet megoldani, akkor gátakkal óvhatod a konyhakertet (így nem fogja eláztatni a kéretlenül rázúduló víz).
Magaságyásra gondoltál már?
Magaságyást készíthetünk otthon fellelhető vagy könnyen beszerezhető alapanyagokból is, nem kell drágának lenni. Nagy előnye, hogy a növények gondozása sokkal kényelmesebb, nem kell térdelni, görnyedni – ez az idősek esetében különösen fontos szempont. A feladatok elvégzése is sokkal egyszerűbb, akár ültetésről, akár gazolásról van szó. Az sem számít, milyen minőségű a kertünk talaja, a rétegzett komposzt és föld gondoskodik a magas tápanyagtartalomról.
Arról, hogy hogyan és milyen anyagokból lehet magaságyást kialakítani, itt írtunk:
Ősszel is lehet ám kertészkedni!
Ősszel a hidegtűrő zöldségek magjait vethetjük. Ilyenkor az a cél, hogy még a vetés évében begyökeresedő, életerős növény fejlődjön belőlük. A fejlődésnek indult növények a téli fagyos időben “hibernálódnak”, és kora tavasszal újra növekedésnek indulnak. Mi kerüljön a konyhakertbe? Például: spenót, fejes saláta, madársaláta, fokhagyma, dughagyma, metélőpetrezselyem, hónapos retek, rukkola, fodros kel.
