Lecsó kisokos, avagy amit mindig tudni akartál a lecsóról, de nem mertél megkérdezni

A lecsó az egyik legnépszerűbb nyári ételünk, kétségkívül. Nem véletlen: évtizedeken át az egyik legolcsóbb nyári fogás volt, és a legegyszerűbb is. Sajnos már tavaly nyáron is kisebb vagyon volt egy kiadós lecsót készíteni, és a helyzet idén sem lett jobb. Hogy milyen az igazi lecsó, abba biztosan nem megyünk bele, mert ez egy igazi ahány ház, annyi szokás recept, arról viszont érdemes egy kicsit értekezni, hogy hogy és mikor került hozzánk.

Honnan a név?

Röviden: a fentiek egyiket sem tudjuk biztosan. A világ számos országában megtalálható a lecsó. Vagyis ahhoz hasonló paprikás, hagymás, paradicsomos egytálétel, mégsem lehet bizonyítani, hogy a lecsó pontosan melyikkel is rokon. Sokan azt tartják, hogy a törökökkel együtt érkezett, de mivel a hódoltság idején még nemhogy Magyarországon, még Olaszországban sem volt paradicsomtermesztés, ezt a teóriát azonnal el is vethetjük. Ahhoz, hogy a lecsó első nyomaira bukkanjunk, biztos, hogy nem mehetünk messzebbre, mint két legfontosabb alapanyagának, a zöldpaprikának és a paradicsomnak a hazai megjelenése – és kiskereskedelmi forgalomba kerülése. A 19-20. század fordulóján Budapest környéke, a Duna-mente és a Dél-Alföld már tele volt paprikatermesztőkkel, de termékeiket elsősorban a városiak vették – maga a lecsó is, bármilyen hihetetlen elsőre, egy urbánus polgári étel. Az étel minden bizonnyal a paprikát meghonosító bolgárkertészek sült paprikájának egy hagymával dúsított változata, amit a 19. század végén megjelent paradicsommal is megtoldottak a városi konyhák szakácsnői. 

Százhúsz év lecsója

Első írásos említése a Hét című folyóirathoz beküldött receptekből összeállított szakácskönyvében található – a lap főszerkesztője Ignotus tette közzé az olvasók receptjeit Emma asszony néven 1902-ben. Itt ugyan még egy szláv néven – omácska –  emlegetik azt a paradicsomos paprikás ételt, amin már felismerjük a mai lecsó jegyeit, de a húszas évekre már egészen elterjedt a köznyelvben is, a harmincas években már az irodalomban is említik, a negyvenes évekre pedig több szakácskönyvben is megjelenik a receptje – a többi pedig már történelem.

Recept? Hol?

Eredeti recept híján nem érdemes arról vitatkozni, hogy mennyi és milyen paprikából, savas vagy inkább édes paradicsomból, milyen arányban érdemes nekiállni a lecsónak, de mikor az alapanyagok ára egyértelműen kiemeli a lecsót az olcsó ételek közül.

Ezzel érdemes a lecsót dúsítani

• tojás: a törökök reggeli tojásos lecsóját menemennek hívják, és azon kívül, hogy olívaolajjal készül, a receptje szinte teljesen megegyezik egy klasszikus hazai tojásossal. Az újabb receptekben fetát is morzsolnak a tetejére – amitől ugyen nem lesz olcsóbb a recept, de ha van otthon egy kis maradék feta vagy krémfehérsajt, érdemes kipróbálni.
• Az észak-afrikai/izraeli shakshuka is tojással készül, csak nem keverik bele a paradicsomos alapételbe, hanem a tetejére ütik, és sütőben megsütik.
• rizs: Békés megyében sok helyen rizzsel készítik. Hogy a lecsót bő lére eresztjük, és abban főzzük ki a rizst, vagy a kész lecsóhoz keverünk főtt rizst, az már ízlés kérdése, mindenesetre a második változat a maradék rizs – vagy bulgur – eltüntetésére is alkalmas.
• padlizsán, cukkini, tök: el ne kiabáljuk, de a tökfélék egész baráti áron kaphatóak, így érdemes ezekkel dúsítani a lecsónak. Provence nemzeti eledele, a ratatouille is ezekből az alapanyagokból építkezik, mozoghatunk ebbe az irányba is, de egy hagyományos tökös lecsó is mindig jó ötlet.
• káposzta: a reszelt édeskáposztával (és tejföllel) való turbózás szabolcsi huncutság – teljesen új dimenziója a lecsónak, nagyon érdemes kipróbálni! Képünkön.
• bab: roma recept, ami igazán tartalmassá teszi az egyébként könnyed nyári fogásunkat.
• nokedli: maradék nokedlivel is dúsíthatjuk, de mivel laktató és nagyon finom, érdemes friss nokedlit vagy nagyobb galuskát kifőzni mellé!
• krumpli: a krumplis lecsó mindig is népszerű volt, ha valakinek fizikai munka miatt egy kicsit több kalóriára volt szüksége, mint amit a hagyományos lecsó kínálni tud.

Egyszerűen csak készítsd, ahogy tetszik

A fenti lista szabadon variálható – az pedig, hogy füstölt kolbásszal, szalonnával, debrecenivel, virslivel vagy lecsókolbásszal esetleg vegán, hús nélkül készítjük, újabb távlatokat nyit az újabb és újabb lecsófélék világába.