Az egészségügyi dolgozók jelentős része nagyon nehezen jön ki a hó végén

Harmadával kevesebbet költenek élelmiszerre, hatból egy egészségügyi dolgozónak gondot okoz a hitelei törlesztése – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) belső felmérésének összefoglalójából. A Mérce erről szóló cikke arra is kitér, az egészségügyi dolgozók közel 100 százaléka részt venne valamilyen tiltakozási formában az érdekei érvényesítése érdekében.

Az egészségügyi dolgozók háromnegyede csökkentette az élelmiszer kiadásait, harmaduknak problémát jelenthet a gyermekei ellátása, ötödük külföldre menne – ezek tragikus adatok.

A megkérdezett egészségügyi dolgozók túlnyomó többségének kiadásai az infláció mértékénél jóval nagyobb ütemben nőttek. A válaszadók 81%-a szerint az egy évvel korábbihoz képest 30%-al többet költött bevásárlásra, 20%-os emelkedésről számolt be 11%-uk, és csupán a válaszolók 2,7%-a mondta azt, hogy nem nőttek ezen a téren a kiadásai. Amiatt érezhetik ennyire nagynak a kiadásaik növekedését, mert az egészségügyi dolgozók többsége alacsony jövedelmű munkavállaló. Így pedig a kiadásaikban nagyobb arányt képviselnek azok a termékek, élelmiszerek, energiaköltségek, amelyek árnövekedése az átlagosnál magasabb volt. A válaszadók 7,1% azt felelte, megmaradt a tavalyi költési színvonalon, de ők is csak azért, mert kevesebbet vásárolnak.

A dolgozók 73,4%-ának csökkentenie kellett az élelmiszerkiadásait az elmaradt béremelések miatt. 18 százalékuknak problémát jelent a rezsiszámlák befizetése. 16,5% nem tudta törleszteni a hiteltartozásait és több, mint 10%-nak gondot okozott a lakhatási költségek rendezése. Közel harmaduknak olyan alapvető kiadások is gondot okoznak, mint a gyermekeik étkezése vagy ruházkodása.

Külön szomorú a tény, hogy a felmérés alapján az egészségügyi dolgozók negyede nem értesült a munkafeltételekkel kapcsolatos tavalyi változásokról: több pótléktípus megszüntetéséről, a teljesítményhez kötött alapbérezés tervéről, az orvosok átvezényelhetőségéről.

Volt egy kérdés, amiben szinte minden válaszadó egyetértett: Elfogadhatatlannak tartják, hogy az orvosok kivételével a szakdolgozók csak júliustól kapnak béremelést az egészségügyben, azt is csak csekély mértékben.

A válaszadók több mint 30%-a a munkahelyváltást fontolgatja. Máshogy nem tudnak megélni. Nem meglepő módon, minden ötödik egészségügyi szakdolgozó a külföldi elhelyezkedést mérlegeli. Legtöbben (40,6%) többletmunka vállalással egészítenék ki az elértéktelenedő bérüket.