Hiányos szigetelésű házakban, olcsó és rossz minőségű kályhákkal fűtünk. A meleg szökik, fából is több kell – kellene, de egyre nehezebb hozzájutni. Nagyjából ez jellemzi a magyar viszonyokat az energiaválság közepén, a tél előszobájában.
Egy olyan tűzifakrízis van kibontakozóban a magyar kistelepüléseken, aminek nem igazán látjuk még sem a rövid, sem a hosszú távú következményeit – írja a G7. A lap részt vett azon a beszélgetésen, amelyet a Habitat for Humanity civil szervezet idei lakhatási jelentésének bemutatója után tartottak. A jelentés első fejezete az energiaszegénységről és a magyarországi tűzifahelyzetről fest sötét képet.
Az energiaszegénység öngerjesztő köre
Nem titok, hogy a rezsicsökkentés igazi haszonélvezői a tehetősebbek, a legszegényebbek kimaradnak ebből (is). A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 2 millió ember harmada olyan háztartásban él, ahol csak szilárd tüzelővel fűtenek. A rezsicsökkentés nekik nem jelent segítséget, de a folyamatosan dráguló tűzifa megvásárlást is saját erőből kell megoldaniuk.
Így áll elő az a helyzet, hogy minél szegényebb valaki, arányosan annál többet kell energiára költenie – magyarázza a G7. Ez létrehozza az energiaszegénység önerősítő körét: az emberek kénytelenek egyre korszerűtlenebb energiahordozókra költeni, emiatt egyre kevesebb erőforrásuk marad például a lakóépületek felújítására, vagy éppen a gáz bevezetésére – ezeknek a háztartásoknak ugyanis még az is túl nagy anyagi ráfordítás.
A probléma enyhítésére indította el a kormány a szociális tüzelőanyag-programot, amire ebben az évben 5 milliárdot szánnak (nem tévesztendő össze a hatósági áras tűzifaprogrammal). Ebben az 5000 fő alatti települések vesznek részt. A Habitat szerint a programmal több gond is akad:
- a kiosztott fa sokszor magas nedvességtartalmú,
- az is előfordul, hogy a fánál rosszabb tüzelőértékű, jóval szennyezőbb lignitet osztanak egyes önkormányzatok.
- A legnagyobb baj, hogy a szétosztásban nem jelennek meg egységesen a rászorultsági szempontok, így a jobb helyzetű járásokban magasabb az egy háztartásra jutó támogatás átlagos összege.
A rezsiemelés és a hatósági áras tűzifaprogram tovább srófolta az árakat
A gázárak növekedés miatt családok tízezrei akartak egyszerre fát szerezni, ez pedig azonnal megdobta a tűzifa árát. Emiatt az energiaszegénységben élő családoknak még elérhetetlenebbé vált a megfizethető fűtés. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői többek között az alábbiakat emelték ki:
- A hatósági áras tűzifát hirtelen, konzultáció és felkészülési idő nélkül vezették be egységesen, ami a piac állapota miatt az ország egyes részein épphogy áremelkedést hozott.
- A hatósági ár óta sokkal kevesebb a fa. Az önkormányzatok csak több hetes-hónapos csúszással tudják kiosztani idén a tüzelőt (pedig a fűtési szezon már elkezdődött). Sok településnél a szállításra sincs pénz.
- A megnövekedett igényeket az erdészetek csak úgy tudják ellátni, ha nem dolgozzák fel a fát „konyhakészre”, azzal további munkája lesz a háztartásoknak.
- Magyarországon Bulgáriánál és Romániánál is rosszabb a hiányos szigetelésű házak aránya. Ennek a kormány évtizedes tétlensége az oka: az állam nem támogatta a szigetelést, felújítást, ezért most, hogy beütött az energiaválság, a legolcsóbb kályhákkal az utcát fűtjük.
Olcsó kályhával fűteni túl drága
A beszélgetésen Kohán Károly kályhaépítő szakember elmondta, igazából az „olcsó”, 100 ezer forint körüli, barkácsáruházas kályhákat nem lenne szabad forgalmazni, mert rossz minőségűek és alacsony hatásfokúak. Ezzel vág egybe Bódis Pál erdészeti szakember véleménye: szerinte jobb kályhákkal, tudatos fahasználat mellett, szigetelt lakásokban hatékonyabban fűthetnénk, így a jelenlegi fa negyede elég lenne mindenkinek.
Korábbi cikkünkben arra kerestük a választ, hogy mennyi tüzelőre van szükség egy télre. A válasz nagyban függ attól, milyen a ház szigetelése, illetve magától a fűtőberendezéstől: ha elavult kályhával fűtünk egy rosszul szigetelt ingatlant, akár háromszor annyi fát is eltüzelhetünk, mint egy korszerű eszközzel. Tekintve, hogy a tűzifapiacon nyár óta több, mint 30%-kal nőttek az árak, ósdi kályhával a legnagyobb luxus tüzelni – mégis ez a rászorulók jussa Magyarországon.
Részletek a G7 cikkében.
