Dolgok Könyvtára: miért vennéd meg, ha kölcsönözheted?

A „dolgok könyvtára”, vagyis a különböző használati tárgyak kölcsönzése egyre több országban hódít. Zseniális kezdeményezés és követendő példa, hiszen amellett, hogy környezet- és pénztárcabarát, segít kibővíteni, megújítani a könyvtárak szerepét.
Amerikában, Németországban több olyan könyvtár is van, ahol nemcsak köteteket, hanem használati tárgyakat is lehet kölcsönözni. Az ötletet Pozsonyban, Prágában, sőt már Budapesten is megvalósították: májusban nyílt meg a Dolgok Könyvtára a fővárosi Goethe Intézetben.
Kezdő: 14 használati tárgy
A könyvtárak olyan intézmények, amelyek küldetésükből adódóan nem a birtoklásra, hanem a megosztásra összpontosítanak, és így az állandó fogyasztás ellen dolgoznak – írja a Goethe Intézet. Négy tematikus területen – Kirándulás/piknik/szabadidő, Gyermekek szórakozása, Közösségi média eszközök, Csináld magad – bővítették a kínálatot: olyan tárgyakat lehet kölcsönözni (érvényes olvasójeggyel), amelyekre általában csak alkalmilag van szükség. Így pl. kölcsönözhetünk távcsövet, diszkógömböt, projektort, laminálógépet, gördeszkát – a teljes lista itt található (összesen 14 tárgy és a Ravensburger Kiadó Tiptoi könyvei szerepelnek rajta).
Haladó: gördeszkától a bongóig, akkus csavarhúzótól a VR-szemüvegig
Van, ahol a tárgykölcsönzés már szinte alapnak számító könyvtári szolgáltatás: a bécsi 15. kerületi fiókkönyvtár 2019 márciusában nyitotta meg az osztrák főváros közkönyvtári hálózatában elsőként a „dolgok könyvtárát”, ahol a fentieken túl számtalan hétköznapi és különleges tárgy várja a kölcsönzőket. Bár a bécsiek először furán méregették a szekrényben sorakozó tárgyakat, néhány hónap alatt kiderült, nagyon is kedvükre való a szolgáltatás. Hogy miért?
A tárgykölcsönzés nemcsak a spórolásról és a kényelemről, de a pazarlás elkerüléséről és a fenntarthatóságról is szól
– ezért is rokonszenveznek vele osztrák szomszédaink.

Pro: kölcsönzés és közösségi találkahely
Az elszálló energiaárak és a gazdasági válság miatt egyre több önkormányzat jelenti be, hogy ezt vagy azt részlegesen/teljesen bezár. Vannak köztük természetesen könyvtárak is. A kormányzati sarcpolitika miatt szorult helyzetbe került településeknek nincs sok választásuk, de álljunk meg egy percre. Hogyan menthetnénk ezeket az intézményeket? A tárgykölcsönzés megjelenésével elkezdődött a könyvtárak újragondolása: puszta szolgáltatóhelyből lehetne valódi közösségi tér, akár iroda, tanulószoba, ahol nem fagynak meg az alkalmazottak, és az iskolások sem kesztyűben írják a témazárót. Persze, ez tervezést és csapatmunkát igényel – kormányunk pedig éppen ebben a két dologban nem jeleskedik.