Az infláció lényegében pénzromlást jelent. Azt, hogy adott időszakban a pénz vásárlóértéke kisebb, mint korábban volt. A kisebb infláció jót tesz a gazdaságnak, hiszen ösztönzi a fogyasztást, a gazdaság motorját. Ha azonban elszalad az árszínvonal emelkedése, az bizonytalanságot szül a gazdaságban, a bérből és fizetésből élők életszínvonala pedig zuhanni kezd. Ez történt Magyarországon az utóbbi időben.
Egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek felmennek, mások lemennek. Az árdrágulás idővel csökkenti a fizetőeszköz értékét, ahogy a magyar forint is lényegesen kevesebbet ér most, mint 10 éve.
A kormányzatok háromféleképpen teremthetik elő költekezésük forrásait:
1. adót vethetnek ki
2. hitelt vehetnek fel
3. működésbe hozhatják a „bankóprést”
(Ez utóbbi a nagy tömegű, fedezet nélküli, inflációt okozó papírpénzt előállító és forgalomba hozó állami pénzügyi gazdálkodás.)
Az adóemelés soha sem népszerű, a hitelt számon tartják és vissza is kell fizetni. Az inflációs adó ennél körmönfontabb bevételi forrás a kormánynak!
A kormányzat látszólag senkitől nem vesz el semmit. Az el nem költött jövedelmek mögött valóságos teljesítmények állnak, így az inflációval elvont rész a pénzt kibocsátó államhoz kerül. Az inflációs adó azzal, hogy a jövedelmek egy részét „visszaszívja”, a jövedelemelosztást változtatja meg. A hatás azonos azzal, mintha az árszínvonal emelkedésével azonos mértékű adót szednének be.
Magyarországon a rekordmértékű infláció hatalmas terheket rótt az emberekre az elmúlt időszakban.
A pénzromlás elértékteleníti az adóbevételeket. Több pénzért egyre kevesebbet vásárolhatunk. Az infláció egyrészt növeli a gazdasági társaságok termelési költségeit, másrészt a lakosság megélhetési költségeit is, ezért könnyen beláthatjuk, hogy mindenkit veszteség ér. Gondoljunk például a nyugdíjasokra. A bevételük nem emelhető olyan mértékben, mint az a pénzhígulás mértékéből adódó árszínvonal emelkedés. A jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a számlát a háztartások állhatják.
