Vagy kényszerűségből, vagy csak mert szeretik a munkájukat, de sokan döntenek úgy, hogy bár elérték a nyugdíjkorhatárt, még nem akarnak visszavonulni. A nyugdíjtörvény rögzíti, hogy ilyen esetben hogyan kell eljárni, milyen lehetőségek közül választhatunk – vagy választhattunk. Júliusban módosították a törvény azon pontját, amely a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítés rendelkezéseit tartalmazza. Az új szabály szerint nem nekünk kell döntenünk, hivatalból a kedvezőbb összegű nyugdíjat fogják megadni.
A 2024. július 1-jével hatályba lépett módosítással már nem kell választania a nyugdíjrögzítés lehetőségével élő személynek a tényleges nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíj összege között – hívta fel a figyelmet az adó.hu. A nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként folyósítani. Ugyanez történik a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének megállapításakor is.
Rögzített nyugdíj: Mit jelent a nyugdíj összegének folyósítás nélküli megállapítása, rögzítése?
A nyugdíjazásnak két együttes feltétele van: a nyugdíj korhatár betöltése és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. (Egyedüli kivétel a Nők40.) A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, alapesetben legkorábban ennek betöltése után vonulhatunk vissza (elegendő szolgálati idő esetén). Dönthetünk úgyis, hogy továbbra is dolgozunk.
A törvény szerint az, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését. Ez a megállapítás a 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíj korhatár betöltésének napjára kérhető.
Korábban a korhatár betöltésének napja nem szerepelt a jogszabályban, a módosítással azonban teljesen egyértelművé vált a nyugdíj rögzítés célja. 2024-ben az 1959-ben születettek töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet. Amennyiben rendelkeznek ennek feltételeivel, kérhetik erre az időpontra öregségi nyugdíjuk rögzítését, azaz folyósítás nélküli megállapítását.
Ha az érintett személy tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonuláskor a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megállapítani részére a korhatár betöltésére kiszámított, azaz a rögzített, és az éves nyugdíj emelésekkel növelt nyugdíj, illetve a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül.
Ily módon veszteség nem érheti nevezettet a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna (természetesen az éves emelésekkel megnövelve), de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, ez kerül majd folyósításra.
Maradt még kérdésed? Segítségre van szükséged? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!
