Egyhavi plusz nyugdíj, amit a terv szerint szétdarabolva, részletekben fizettek volna ki. Hipp-hopp, jött a választás, és a kormányzó párt úgy kezdte szórni a pénzt, mint tündér a jóságport. Így kaptak az idősek tizenév után plusz egy havi nyugdíjat, a 13.-at. A 14. havi majd csak ezután jön – de mire lesz elég?

Nehezen állja meg az ember fia, hogy ne idézzen politikust, amikor a nyugdíjakról van szó. Álljon itt most az, mit ígért az ország miniszterelnöke az időseknek, egy kifejezetten nekik készített propagandakiadványban. Azt mondja Orbán Viktor 2021 őszén: „A baloldali kormányzás cserben hagyta az időseket. Mind emlékszünk rá, hogy éppen azokat fosztották meg a 13. havi nyugdíjtól, akik munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az ország építéséből. Mi megvédjük a rezsicsökkentést, megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, biztosítjuk az inflációkövető nyugdíjemelést, és a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is visszaadjuk.” De hogy is volt pontosan ez az elvétel? És a visszaadás?

A 13. havi nyugdíj rövid története

A 13. havi nyugdíjat 2002-ben Medgyessy-kormány (MSZP) vezette be, amit Orbán Viktor (Fidesz) nem támogatott. 2002-ben először negyedhavi nyugdíjat fizettek ki, 2003-ban félhavit, 2004-ben háromnegyed havit, 2005-től pedig teljes havit. Innentől az idősek 2008-ig megkapták a teljes havi összeget. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget, amelynek az első részét, maximum 40 ezer forintot 2009 márciusában még folyósították, de az ősszel már nem. Egy újabb törvénymódosítás megszüntette a 13. havi nyugdíjat, egyidejűleg azonban bevezette a nyugdíjprémiumot – emlékezetet a Népszava korábbi cikkében.

2010-ben Orbán Viktor vette át a hatalmat. Kereken 10 évig sehol sem volt szó a 13. havi nyugdíjról, csupán 2020 nyarán dobták be, hogy majd lesz. Lesz, de hogyan? 2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havit, majd 2024-től teljes havi ellátást fizetnek. 2021 februárjában ki is fizették a havi nyugdíj egynegyedét, aztán ősszel jött a bejelentés: 2022-ben – hogy, hogy nem, pont a választás évében – az idősek megkapják a teljes 13. havi összeget. Ez meg is történt, azonban a rezsiemelés és infláció olyan súlyosan érinti az nyugdíjasokat, hogy indokolttá vált egy „14. havi” is. Itt tartunk most.

Számokban kifejezve a törődés

Lássuk, mennyire becsüli az állam azokat, akik „munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az ország építéséből”: a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. Jelenleg 300 ezer olyan nyugdíjas van az országban, akiket tényleg az éhezés fenyeget. Ők a nyugdíjas társadalom legszegényebbjei, akik félő, hogy sem a rezsiemelés utáni számlákat, sem az egyre drágább élelmiszerárakat nem tudják kigazdálkodni.

A kormány, a miniszterelnök ígérete ellenére, a rezsicsökkentést nem őrizte meg. Elhibázott politikája ráadásul rekorddrágulást szabadított az országra, még bőven az orosz-ukrán háború előtt. Azóta a helyzet csak drámaibb lett, nem véletlenül vette fel nemrégiben a Nyugdíjas Parlament elnöke, hogy az infláció miatt 8–9, esetleg 10%-os nyugdíjemelést kellene adnia a kormánynak. Idén eddig 8,9%-os volt a kétlépcsős nyugdíjemelés, 5, illetve 3,9%. Valójában ez a 10% is karcsú, hiszen ennél jóval nagyobb mértékben drágultak csak az élelmiszerek.

Még a 14. havi nyugdíj is kevés

A vártnál magasabb GDP-adat tükrében nyugdíjprémiumra, a száguldó infláció miatt pedig pótlólagos nyugdíjemelési korrekcióra is számíthatnak a nyugdíjasok 2022. novemberében – írja Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője a Portfolio.hu-n. Farkas szerint a kettős juttatás következtében a nyugdíjasok lényegében nem 13, hanem 14 havi nyugdíjat kaphatnak idén, de az elszabadult infláció miatt egy újabb rendkívüli korrekcióra is szükség lenne decemberben.

Az év végi, rendkívüli nyugdíjemelési korrekció beiktatására nemcsak azért van szükség, mert a mindennapokban érzékelt áremelkedés az általánosnál magasabb. Azért is, mert a novemberi emelési korrekció az év első nyolc hónapjának inflációs adatára épül, amiben nem jelenik meg pl. a reszsinövelés hatása. Ez ugyanis, akárcsak az ársapkás üzemanyagokra vonatkozó szabályok átalakítása, tovább növeli az inflációt.

Vészhelyzet

Az MNB szerint nem kizárt, hogy a pénzromlás mértéke eléri a 20%-ot az őszi hónapokban, ami még nehezebb helyzetbe hozza a nyugdíjasokat: a szeptember-december közötti vágtázó inflációt semmilyen emelés nem egyensúlyozza, leghamarabb januárban. A gond az, hogy a kormány mindössze 5,2%-os inflációval számolt jövőre, emiatt a nyugdíjemelés mértéke is éppen ennyi. Ilyen körülmények között a nyugdíjasoknak 4 havi pénzromlást kellene lenyelniük. Farkas András éppen ezért javasolja, hogy havi, de legalább negyedéves nyugdíjemelésre van szükség a vészhelyzet fennállása alatt.

Határon innen és túl

Míg nálunk csak lényegében kapnak 14. havi nyugdíjat az idősek, van, ahol ténylegesen, 14. kifizetésként jár. Sokat irigyelt szomszédunktól, Ausztriától volna mit tanulnia a magyar államnak: a nyugdíjszámítás módja teljesen átlátható (szemben a hazaival), és legfontosabb alapelvük az, hogy a nyugdíjból lehessen tisztességesen megélni. Ahogy a béreket, úgy a nyugdíjat is 14 alkalommal fizetik (az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán).

Lengyelországban 2019-ben vezették be a 13. havi nyugdíjat, amelynek összege a minimálnyugdíjjal egyenlő. Ez minden nyugdíjasnak teljes összegben jár, függetlenül attól, milyen magas a havi járandósága. Más a helyzet a 14. havival: a minimálnyugdíjjal egyenlő, vagyis 115 300 forintnak megfelelő összeget (1338 zloty) azok kaphatják meg, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál (mintegy 250 ezer forintnál).

Szlovákiában is korábban kapcsoltak, mint nálunk: decemberre tervezték a 13. nyugdíj kifizetését, azonban az rendkívüli áremelkedések miatt már júliusban folyósították. A nyugdíj nagyságától függően 300 és 50 euró közötti összegeket lehetett kapni (a maximum 300 euró azoknak járt, akiknek a nyugdíja 234,42 euró vagy kevesebb.

Tény, hogy a magyar nyugdíjasok már februárban megkapták az áhított 13. havit, de azt már rég felzabálta az infláció. Az is tény, hogy nálunk nem differenciált összeget utalnak, mindenki annyit kap, amennyi a havi nyugdíja. Ezzel pedig pont a legszorulóbbakon segítenek a legkevesebbet – pedig ugye ők is kivették a részüket az országépítésből.

Kapcsolódó

Legfrissebb

Húsvéti menetrend: így járnak a buszok, a vonatok és a HÉV-ek a hosszú hétvégén

A tavaszi szünet és az ünnep miatt változik a menetrend a MÁV, a Volánbusz és BKK járatainál. Vasárnap óraátállítás lesz, ami több budapesti éjszakai...

Húsvétkor milyen idő lesz? Mindenre is készülj fel

Hogyan tervezzünk a hosszú hétvégére és az ünnepekre? Nemrég még azt mondták, hűvös, esős és felhős időre készüljünk, most pedig elvileg olyan időjárásra számíthatunk,...

Mennyibe kerül a fővárosi piacokon a minőségi húsvéti sonka? Megnéztük helyetted

A sonka ugyanúgy hozzátartozik a húsvéthoz, mint a tojás, a kalács, na, meg persze a vendégváró finomságok. Aki még nem szánta rá magát a...