Szegénység és gazdagság Magyarországon – vélemény
Amikor megjelentek az Eurostat legfrissebb adatai, amelyek szerint Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb tagállama, sokan megdöbbentek. Azok azonban, akik nap mint nap a saját bőrükön érzik a szegénység súlyát, aligha lepődtek meg.
Ma Magyarországon mintegy 1 millió 800 ezer ember él a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával. Ez a lakosság közel egyötöde. Ez nem statisztika, hanem mindennapi tapasztalat: hónapról hónapra egyre nehezebb kijönni a pénzből, egyre többen szorulnak kompromisszumokra az alapvető szükségletek terén.
Különösen súlyos a helyzet a nyugdíjasok körében. Bár papíron minden évben emelkednek a nyugdíjak, a valóság sokak számára mást mutat: az árak gyorsabb emelkedése több időszakban felülírta az emeléseket, így a nyugdíjak vásárlóereje csökkent. Egyre többen vannak, akik egy ledolgozott élet után is bizonytalanságban élnek.
A szegénység legsúlyosabb formája, a mélyszegénység, továbbra is százezreket érint. Olyan emberekről van szó, akik tartósan nagyon alacsony jövedelemből élnek, gyakran alapvető szükségletek kielégítése is gondot jelent számukra. Köztük idősek és gyermekek is nagy számban vannak.
A következmények az egészségi állapotban is megmutatkoznak. Egy magyar ember várható élettartama több évvel elmarad az uniós átlagtól, és évente tízezrek halnak meg olyan betegségekben, amelyek megfelelő ellátással vagy megelőzéssel elkerülhetők lennének. Ez nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem társadalmi állapotjelentés.
A bérek elmaradnak az uniós szinttől, és ez a mindennapokban is érezhető. Magyarország az uniós rangsor végén található az egy főre jutó fogyasztás tekintetében. A magas lakhatási költségek, az élelmiszerek és a gyógyszerek drágulása, valamint az alacsony jövedelmek együtt olyan nyomást jelentenek, amelyből sokak számára nincs könnyű kiút.
Eközben a társadalom másik végén egészen más folyamatok zajlanak. A leggazdagabbak vagyona látványosan növekszik, miközben a társadalom alsóbb rétegei alig tudnak előrelépni. A különbség nem csökken, hanem egyre nő – és ezzel együtt nő a feszültség is.
Ha segítségre van szükséged, a Hóvége ügyfélszolgálata ingyenesen választ ad kérdéseidre!
A vagyoni egyenlőtlenség nem kizárólagos magyar sajátosság, de nálunk különösen élesen rajzolódik ki. Joggal merül fel a kérdés: meddig tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a társadalom egy jelentős része tartósan leszakad?
A következő évek egyik legnagyobb tétje az lesz, hogy sikerül-e olyan gazdaságpolitikát kialakítani, amely nemcsak számokban, hanem a mindennapi életben is javulást hoz. Mert ha nem, akkor a különbségek tovább mélyülnek, és egyre többen érzik majd úgy, hogy ebben az országban számukra nincs valódi esély a felzárkózásra.
Amur tormamártással
- Én az amurt bárhogy is keszítem el, előtte egy éjszakán át a hűtőben pár gerezd feldarabolt fokhagymával kiáztatom.
- Egy 3-4 dekányi vajjal kikent fazékba teszem az 1 kilónyi amur szeleteket. Annyi fehérbort öntök rá, hogy ellepje, majd 20 pecig párolom. Ügyeljünk arra hogy ez ne forrón, nagy lángon történjen!
- Amíg a hal párolódik készítek egy tormamártást a következőképpen.
- Kevés vajon 3 evőkanál lisztet felforrósítok, beleöntök egy kis üveg ecetes tormát, és a párolt hal levével felöntöm. Simára keverem habverővel, és kóstolgatva ízlés szerint cukorral, mustárral és citromlével összekeverve ízesítem.
- Rizst készítettem köretnek, amire ráteszem a párolt halszeleteket, és az egészet leöntöm a tormaszósszal.
- Vannak, akik fenntartással ennék az amurt, ezért csak azt kell mondani, hogy borban párolt tormamártásos halat esznek. (Csak a nagy halszakértők jönnek rá, hogy milyen halat tálaltunk föl nekik.) Nem fogják megbánni, hogy megkóstolták.
- Jó étvágyat!
