Kihat-e a nyugdíjasokra a korrupció?
Zoli bácsi blogjából megtudhatjuk, mennyit bukott egy ismerőse a svájci indexálás eltörlésével, és mi köze mindennek a korrupció megítéléséhez.
A Transparency International (TI) minden évben elkészíti a Korrupciós Indexet, a Corruption Perceptions Index (CPI), amit közzé is tesz. Fontos megjegyezni, hogy ebben tehát nem a feltárt korrupciós ügyek a mérvadók, hanem azt elemzi, hogy különböző nemzetközi szervezetek, szakértők, elemző intézetek és üzletemberek mennyire érzik korruptnak az államgépezetet és a politikai rendszert.
Hogyan áll Magyarország?
Egy 0-100 pontig terjedő rendszer alapján mérik ezt a helyzetet, ahol a 0 pont a legrosszabb (a nagyon korrupt), és a 100 pont a teljesen tiszta (korrupciómentes ország). Mivel a korrupciót nehéz felfedni, megszámolni, ezért inkább az üzleti, és szakmai tapasztalatokra, felmérésekre támaszkodnak. Ezt a Korrupciós Indexet aztán fel tudják használni a kormányzati átláthatósági, politikai, gazdasági elemzésekre, az országok összehasonlítására, a befektetési kockázatok felbecsülésére. Sajnos, miként az ezt megelőző 3 évben is, Magyarország Korrupciós Indexe a legalacsonyabb az Európai Unión belül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország CPI pontszáma 41 pont, és a világban rangsorolt 150 ország közül csak a 81. helyen áll. Ha azt vesszük alapul, hogy az uniós országok pontszáma jóval 50 pont felett van (a legjobb Finnország és Dánia, amelyek pontszáma 80 felett van), akkor ez hazánkra nézve elkeserítő. Különösen azok után, hogy 2012-ben ez a még szám 55 volt, 2014-ben még mindig a jónak mondható 54 pont. Ezt követően jelentősen csökkent ez a szám (48-ra), aztán fokozatos romlás és stagnálás után 2024-re elérte az eddigi legalacsonyabb szintet. Ez a 41 pont azt jelenti, hogy Bulgáriával együtt az EU legkorruptabb országa lettünk! Sajnálatos tény, hogy 12 év alatt jelentősen megnőtt a korrupciós megítélésünk!
Hogyan hat ez a nyugdíjasokra?
Akkor néhány szót arról, hogy ez a politika miként hat a nyugdíjasokra. A magas korrupció általában visszafogja a beruházásokat, rontja a gazdasági növekedést, rontja az ország gazdasági megítélését, elriasztja a külföldi tőkét. Ezt most keserűen tapasztalhattuk, hisz a tervezett 3,5%-os növekedéssel szemben az elmúlt évben elért 0,3%-os növekedés valójában stagnálást jelent.
Ha nincs gazdasági növekedés, közben nő a korrupció, elmaradnak az uniós pénzek, kevesebb a közszolgáltatásokra fordítható pénz. Így kevesebb jut az egészségügyre, az idősgondozásra, a szociális juttatásokra. Ennek következtében drágulnak a beruházások, a közbeszerzések. Mindezek együtt növelik az inflációt. Növekszik a gyógyszerek, az élelmiszerek, a rezsi ára, és ez leginkább a nyugdíjas társadalomra van hatással. Gondoljunk vissza a pár évvel ezelőtti élelmiszer drágulásra. Bár a gazdasági miniszter nagy sikernek nevezte az élelmiszer infláció 3-4 %-ra csökkenését, azzal nem dicsekedett, hogy a megemelkedett árak megmaradtak, miközben a nyugdíjak csak 3,6%-kal nőttek!
Habár a nyugdíj inflációkövető, az év közbeni áremeléseket csak késve korrigálja a kormány. Ez nagyon igazságtalan, miként a svájci indexálás 15 évvel ezelőtti eltörlése!
Bár erről korábban részletesen írtam, most bemutatok egy konkrét példát. Ismerősöm 2011-ben 200 ezer forinttal kezdte meg a nyugdíjas éveit. Ma a nyugdíja pár forint híján 380 000 forint. Ha megmaradt volna a svájci indexálás (amikor a nyugdíjakat 50%-ban az infláció, 50%-ban pedig a nettó béremelések alapján növelték), akkor az ő nyugdíja ma 420-425 ezer forint lenne.
Vagyis a svájci indexálás eltörlése évi 450-550 ezer forint veszteséget jelent neki, összesen pedig eddig 3,5 milliót bukott rajta.
A különféle nyugdíjas szervezetek minden évben kérik a kormányt, hogy állítsa vissza a svájci indexálást, ami a szóbeli ígéretek ellenére nem történt meg. A bérek és a nyugdíjak közötti olló, különösen 2016-2019. között kezdett kinyílni, amikor jelentős béremelkedések (sok helyen 8-12%) történtek, míg az inflációt követő nyugdíjemelések csak a 2-3%-os inflációt követték. Az árak pedig mindig a béreket viszonyítva növekedtek, ami azt eredményezte, hogy a nyugdíjak veszítettek a vásárlóértékükből.
Nyugdíjügyekben is fordulhatsz a Hóvége ügyfélszolgálatához. Két munkanapon belül válaszolunk, a szolgáltatás ingyenes.
Ezek az igazságtalanságok fent fognak maradni, bármennyire is próbálja velünk elhitetni a kormány az ellenkezőjét. Talán ezért mosolyodtam el az Államkincstár JÓKOR című legújabb kiadványán, amikor a miniszter azt mondja, hogy megvédik a nyugdíjakat! Hát így védik meg?
El sem merem képzelni, mi lenne velünk, ha ez a kormány nem védene meg bennünket meg a nyugdíjunkat!
