Változások a nyugdíjnál: 50.000 forintra is büntethető, ha nem jelez időben
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény kimondja, hogy mulasztás esetén a kötelezettnek – pl. a nyugdíjasnak vagy a nyugdíj előtt állónak – bírságot kell fizetnie. Mulasztás lehet, ha valamilyen, nyugdíjfolyósítást érintő változást nem, vagy csak későn jelent be valaki, de akár az is, ha nem az előírt módon tesz eleget. A fontos ügyeknél tehát – mint a nyugdíj – mulasztási bírság róható ki, amelynek maximális összege az 500.000 forintot is elérheti.
Jól olvasta, a bírság 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedhet, attól függően, milyen okból történt a mulasztás. Erről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezik, egészen pontosan a 91.§-ban.
Mit mond a törvény, mikor róható ki nyugdíj mulasztási bírság?
Leegyszerűsítve, ha valaki nem teljesíti vagy késve teljesíti a nyugdíjbiztosítási szervek felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségeit. Ennek értelmében be kell jelenteni a következőket:
- Lakcím- vagy tartózkodási cím változása
- Bankszámlaszám változása (ahová a nyugdíjat utalják)
- Név- vagy családi állapot változása (pl. házasság, válás)
- Tanulmányok, foglalkoztatás vagy keresőtevékenység változása
- Külföldi tartózkodás vagy hosszabb távollét
- Letartóztatás, szabadságvesztés
És ezt pontosan kell rögzíttetni az igazgatási szervnél. Az érintett számára az igénybe vett ellátások, jövedelmi adatok vagy más, a nyugdíjszámításhoz szükséges információk megadása is szükséges. Egyéb nyugdíjbiztosítási feladatokkal kapcsolatos kötelezettség a szervek által kért igazolások, dokumentumok benyújtása, illetve ellenőrzés esetén az együttműködés.
Ahogy írtuk, 50.000-től 500.000 forintig szabható ki bírság, amit a Nyugdíjbiztosítási Alapnak kell befizetni. Ha az illető ugyanazt a szabályszegést egy éven belül ismét elköveti, a bírság akár 1.000.000 forint is lehet.
Mi van, ha nem fizetünk?
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a törvény alapján fennálló követelését öt éven belül érvényesítheti fizetésre kötelező határozattal. Ha a kötelezett rendszeres nyugdíjban részesül és nem fizet 15 napon belül, a követelést először a nyugdíjból vonják le (a bírósági végrehajtás szabályai szerint). Ha a levonásból sem térül meg a teljes összeg, akkor a követelést a munkabérből is le lehet vonni.
A még ezek után is fennmaradó követelést az általános közigazgatási végrehajtás szabályai szerint kell behajtani. A végrehajtást csak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő vagy azt meghaladó követelésre indítják. Az eljárási bírságoknál ugyanezek a szabályok: a hatóság által kiszabott bírságot a nyugdíjból, a munkabérből, illetve a közigazgatási végrehajtás eszközeivel lehet érvényesíteni.
Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak, díjmentesen.
Kérhető méltányosság is
Aki nem tudja kifizetni a bírságot, kérelmezheti, hogy annak összegét mérsékeljék, elengedjék, engedélyezzék a részletfizetést vagy a fizetési halasztást. A kérelemnél minden körülményt mérlegelnek, a mulasztás okát, annak gyakoriságát és súlyosságát. Ha szándékos mulasztás történt, akkor fizetési kedvezmény nem adható.
A kérelmet a Kincstár Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél kell benyújtani. A dokumentum itt található (Méltányossági kérelem adatlap tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény iránt nyugellátásból eredő tartozások tekintetében).
