Szolgálati idő Nők 40-nél: a nyugdíjazása múlhat ezen a 3 nem túl ismert szabályon

A Nők 40, azaz a nők korkedvezményes nyugdíja, sokak számára tűnik méltányos elismerésnek, hiszen az érintettek évekkel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt visszavonulhatnak. Persze csak akkor, ha a feltételeknek megfelelnek. Éppen ezzel van a probléma: rengetegen szembesülnek azzal, hogy bizonyos időszakok nem számíthatók be. Ez azért van, mert a szolgálati idő Nők 40-nél másként működik, mint alapesetben.
Munka, család, a háztartás vezetése, bizonyos esetekben pedig idős, beteg hozzátartozó gondozása – ezek közöl nem minden számítható bele a szolgálati időbe. A nők által végzett láthatatlan munkát – pl. betegápolás, több gyermek felnevelése – nem úgy értékeli a rendszer eléggé.
A Nők 40-ről
A jelenlegi szabályozás szerint azok a nők mehetnek el nyugdíjba korábban – életkoruktól függetlenül –, akik legalább 40 év jogosító idővel rendelkeznek. Jogosító időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk. A Nők 40-nél 32 év szolgálati idő szükséges, amihez jön 8 évnyi másféle jellegű jogosultsági idő. Utóbbi lehet pl. a gyermeknevelés idején folyósított pénzbeli ellátás, illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.
Kérdezne a jogosító időről? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak!
Szolgálati időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkeztünk és nyugdíjjárulékot fizettünk. Ebbe beleszámít többek között maga a munkaviszony, a vállalkozói jogviszony, de a táppénz, az álláskeresési támogatás, a munkanélküli járadék és az alkalmi munkavállalás is. A teljes listát itt találjuk. Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdijguru.hu alapítója legutóbbi hírlevélben sorra vette az érintettek Nők 40-nel kapcsolatos kritikáit, panaszait. 3 fő terület okoz különösen sok vitát:
Szolgálati idő Nők 40-nél: a tanulmányi évek nem számítanak
Sokan szeretnék elérni, hogy a tanulmányi évek – amelyek hivatalosan szolgálati időnek számítanak – jogosító időként is elismerhetők legyenek. Jelenleg egyedül a szakmunkásképző kötelező nyári gyakorlata számít bele. Ez azt jelenti, hogy például azok a nők, akik a 80-as vagy 90-es években főiskolán, egyetemen tanultak, akár 3-5 évnyi időszakot is elveszítenek a jogosultság számítása során. Holott ezek az évek ugyanúgy az életük szerves részei voltak, és a későbbi munkavállalásuk előfeltételei.
Felnőtt hozzátartozó ápolása: el nem ismert gondoskodás
A másik kritikus pont a felnőtt családtagok – például szülők vagy nagyszülők – ápolása. Ma csak a súlyosan beteg gyermek ápolásának ideje számít bele a jogosító időbe, ha valaki ápolási díjban részesült. Az összes többi ápolási munka – még ha hosszú éveket ölel is fel – nem számít. Ez a hozzáállás kifejezetten bicskanyitogató, figyelembe véve, hogy a gondozási feladatok túlnyomó része továbbra is a nőkre hárul.
Gyermeknevelés: miért csak 8 év számít?
A legtöbb visszajelzés a gyermekneveléssel töltött idő korlátozásával kapcsolatos – írja Farkas András. Jelenleg legfeljebb 8 év számítható be a jogosító időbe az ellátások (pl. gyes, gyed) alapján, még akkor is, ha valaki három vagy több gyermeket nevelt fel. A szabályozás értelmében legalább 32 évet kell munkával megszerezni, ami rengeteg többgyermekes nő számára lehetetlenné teszi, hogy éljenek a lehetőséggel. Ez a korlát nemcsak életszerűtlen, de méltánytalannak is tűnik sokak szemében – főként azok számára, akik évtizedekig végeztek láthatatlan munkát a családjukért.
Merre tovább?
Az érintett nők azt szeretnék, ha a szabályozás jobban tükrözné az életük valóságát. A javasolt változtatások lényege:
- a gyermekneveléssel töltött idő teljes beszámíthatósága,
- az oktatási évek elismerése a jogosító időn belül, illetve
- a felnőtt hozzátartozók ápolásának elismerése.
Ezek a módosítások csak jogszabályváltozással valósíthatók meg. Úgy tűnik, hogy az ehhez szükséges politikai akarat (itt is) hiányzik. Mi számít valódi munkának, és mikor ismeri el ezt a társadalom? Elsőként a kormánynak kellene példát mutatnia, hiszen a kedvezményes nyugdíj nem ajándék, hanem elismerés.