Nyugdíj melletti munkavégzés 2025-ben: 5 szabály, amit minden dolgozónak tudnia kell
Sok időskorú dönthet úgy, hogy szeretne nyugdíjasként is aktív életet élni munkavállalóként. Azonban 2025-ben is fontos figyelembe venni a vonatkozó szabályokat a nyugdíj melletti munkavégzés tekintetében. Ezek ugyanis meghatározzák, hogy milyen feltételekkel lehet dolgozni a nyugdíj mellett. Cikkünkben mutatjuk az öt legfontosabb előírást, amelyekkel minden érintettnek tisztában kell lennie, aki a nyugdíj melletti munkavégzés javára dönt.
1. Nyugdíj melletti munkavégzés: kedvező feltételek a versenyszférában
A nyugdíjkorhatárt betöltött személyek számára a magánszektorban való munkavállalás (például egy cégen belüli pozíció) teljesen szabad, nincs kereseti korlát vagy egyéb megszorítás. Ráadásul a munkabérük után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük, így az általuk kapott nettó bér magasabb. A bruttó bér 18,5%-a jelenleg a tb-járulék. Ennyivel lesz magasabb egy nyugdíjas munkavállaló (alkalmazott) bére. Emellett a munkáltatók számára is előnyös nyugdíjasokat alkalmazni, mert mentesülnek a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Így a nyugdíjas munkavállalóknak csak a 15%-os SZJA-t kell megfizetniük. A nők számára elérhető kedvezményes nyugdíj (Nők40) esetében sincs kereseti korlátozás, vagyis az érintett hölgyek szintén annyit kereshetnek a nyugdíjuk mellett, amennyit szeretnének.
2. Nyugdíjas vállalkozókat érintő változások
Ha egy nyugdíjas vállalkozást folytat, akkor kiegészítő tevékenységet végző vállalkozónak minősül. Ez azt jelenti, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a vállalkozásából származó jövedelme után.
Azonban azoknak a nyugdíjasoknak, akik korábban a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választották, figyelniük kell arra, hogy az új szabályok szerint nyugdíjasként nem lehetnek főállású kisadózók. Ezért más adózási formát kell választaniuk, ha továbbra is vállalkozni szeretnének.
Egyébként a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók közé tartoznak a saját jogú öregségi nyugdíjasok, a Nők40 kedvezményes nyugdíjasai, valamint azok az özvegyi nyugdíjasok, akik már elérték a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt.
3. A közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíja szünetel
A magánszektorral ellentétben a közszférában továbbra is érvényben van az a szabály, hogy a nyugdíjasok nem kaphatják meg egyszerre a nyugdíjukat és a fizetésüket. Ha egy nyugdíjas közalkalmazottként vagy más állami intézményben vállal munkát, akkor a nyugdíja folyósítását szüneteltetik arra az időszakra, amíg a közszolgálati jogviszonya fennáll.
Ez a szabály az alábbi foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozik:
- közalkalmazottak,
- köztisztviselők,
- bírók, ügyészek,
- rendőrségi és honvédségi dolgozók,
- egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók,
- kormányzati szolgálati jogviszonyban állók
- politikusok.
A nyugdíj folyósítása kizárólag akkor nem szünetel a közszférában dolgozó nyugdíjasok esetében, ha munkájukat szociális, gyermekvédelmi vagy köznevelési intézményben végzik, vagy választott tisztségviselőként dolgoznak (például polgármesterként).
4. A nyugdíj melletti munkavégzés nem növeli a nyugdíjat
Bár sokan reménykednek benne, a nyugdíj mellett végzett munka 2025-ben sem eredményez magasabb nyugdíjat a későbbiekben. Mivel a kereset járulékmentes, ebből nem számítanak újabb nyugdíjjogosultságot.
Ez azt jelenti, hogy sem a szolgálati idő nem nő a nyugdíj melletti munkavégzés során, sem pedig az új keresetek alapján nem lehet újraszámítani a már megállapított nyugdíjat. Ez a szabály a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőkre is vonatkozik. A nyugdíj melletti munkavégzés ideje alatt történt nyugdíjemelések viszont megilletik majd a közszférában dolgozó nyugdíjast, ha befejezi a munkát.
Ha további kérdése van a nyugdíj melletti munkavégzés feltételeiről, akkor keresse bátran ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkat!
5. Egyes ellátások mellett kereseti korlát is érvényben van
Míg az öregségi nyugdíjasok korlátlanul kereshetnek, addig egyes más típusú ellátások esetében 2025-ben is érvényben marad a kereseti határ. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők esetében a kereseti plafon a minimálbér 18-szorosa lesz. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben az éves kereseti korlát 5.234.400 forint (290.800 forintos minimálbér alapján).
Amennyiben az érintett személy éves jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor a következő hónaptól az év végéig felfüggesztik az ellátás folyósítását. A következő év januárjában indulhat újra az ellátás, de csak addig, amíg az adott évben el nem éri az új kereseti határt.
Fontos megjegyezni, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett továbbra is lehet korlátozás nélkül dolgozni, és nincs szükség külön bejelentésre sem.
