Közeleg a 13. havi nyugdíj megszüntetése? Rengeteg nyugdíjas tarthat a változástól

A kormány 14. nemzeti konzultációjában többek között a 13. havi nyugdíjakról is „kérdezte” a magyarokat: Szükség van-e a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására, vagy „Brüsszel követelésének” engedve meg kell szüntetni? Tényleg van ilyen követelés? Elképzelhető, hogy a közeljövőben bekövetkezik a 13. havi nyugdíj megszüntetése? Tisztázzuk a cikkben.
Érdemes visszaemlékezni, hogyan is kezdődött a 13. havi nyugdíj története. A plusz juttatást 2002-ben Medgyessy-kormány vezette be, amit az ellenzékben lévő Orbán Viktor és a Fidesz nem támogatott. Ekkor negyedhavi nyugdíjat fizettek ki, 2003-ban félhavit, 2004-ben háromnegyed havit, 2005-től pedig teljes havit. Innentől az idősek 2008-ig megkapták a teljes havi összeget. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget, amelynek az első részét, maximum 40 ezer forintot 2009 márciusában még folyósították, de ősszel már nem. Egy újabb törvénymódosítás megszüntette a 13. havi nyugdíjat, egyidejűleg azonban bevezette a nyugdíjprémiumot.
2010-ben így már nem fizettek 13. havi nyugdíjat, azonban ez korántsem azért történt, hogy a nyugdíjasokkal kiszúrjanak: a juttatás eltörlését egy súlyos világgazdasági válság indokolta. A 8 év alatt 5 és fél havi ellátást folyósítottak, ez idő alatt az idősek 6 alkalommal kaptak pluszpénzt.
Tíz év után, 2020-ban vetődött fel, hogy a juttatást vissza kellene hozni. A terv az volt, hogy 2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havit, majd 2024-től teljes havi ellátást fizetnek. 2021 februárjában ki is fizették a havi nyugdíj egynegyedét, aztán ősszel bejelentették, hogy 2022-ben az idősek megkapják a teljes 13. havi nyugdíjat.
A 13. havi nyugdíj 2025-ben
A 13. havi nyugdíj fenntartásának kérdése azóta is rendszeresen napirendre kerül. Bár a kormány többször megerősítette, hogy elkötelezett a juttatás megtartása mellett, a nemzetközi szervezetek és elemzők gyakran bírálják ezt a kiadást, mivel hosszú távon jelentős terhet róhat a költségvetésre.

Ugyan a nemzeti konzultációban – és a kormányzati kommunikációban – „Brüsszel követeli” a megszüntetést, hivatalos uniós dokumentumban nem található ilyen előírás. Igaz, az OECD által készített szakértői elemzések valóban felvetették, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében érdemes lenne átgondolni az extra juttatásokat, köztük a 13. havi nyugdíjat is. Felmerül tehát a kérdés:
A 13. havi nyugdíj megszüntetése valóban napirenden van?
Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány nem kívánja eltörölni, és politikai szempontból is előnyös számára fenntartani. Ugyanakkor az államháztartás kritikus helyzete és a gazdasági környezet később indokolttá tehetik a változást. Elképzelhető, hogy bizonyos módosításokkal – pl. jövedelemszinthez kötött vagy részleges kifizetések formájában – átalakulhat a rendszer. Ám erről jelenleg nincs szó!
A következő években a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése továbbra is viták tárgya marad. A nyugdíjasok érdekei, a költségvetési egyensúly és a nemzetközi ajánlások között kell megtalálni azt a megoldást, ami hosszú távon is fenntartható marad, miközben figyelembe veszi az idősek szükségleteit is.