Hogyan számolják ki az öregségi nyugdíj összegét? Képlettel, lépésről lépésre
Nem egyszerű megválaszolni, hogy valakinek pontosan mennyi lesz a nyugdíja, mint ahogy azt sem, hogy valaki napra pontosan mikor mehet nyugdíjba. Az alapszabály szerint öregségi nyugdíjat 65. életéve betöltésekor bárki kérhet, feltéve, hogy rendelkezik elegendő szolgálati idővel. A nyugdíj összegére a szolgálati idő jelentős hatással van: minél több az évek száma, annál magasabb lehet az ellátás összege. Persze ez csupán a jéghegy csúcsa, számos egyéb dolgot is figyelembe kell venni. Hogyan történik az öregségi nyugdíj kiszámítása? Mutatjuk az alapokat és a képletet.
A nyugdíj számításának alapképlete: havi nettó valorizált átlagkereset × szolgálati időhöz tartozó százalékos szorzó. Mi jelent micsodát? Ha megvan hozzá minden szükséges információ, akkor valóban nem olyan bonyolult az ellátás összegének kiszámítása, ám az esetek többségében egy nyugdíj előtt állónak nincs komplett statisztikai gyűjtemény a fiókjában. Márpedig az sem árt.
Mitől függ, hogy mennyi lesz a nyugdíjunk?
A nyugdíj összege két dologtól függ: a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől és a munkában töltött évek számától. Ez utóbbit nevezzük szolgálati időnek. A nyugdíjszámítás során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket veszik figyelembe, amelyet hozzá kell igazítani a mai jövedelmek értékéhez. Részletesebben:
Öregségi nyugdíj kiszámítása
A havi nettó valorizált átlagkereset kiszámítása az 1988. január 1. utáni bruttó keresetekből indul ki.
- Elsőként a bruttó kereseteket kell összegyűjteni: minden olyan 1988 utáni jövedelem számít, amelyből nyugdíjjárulékot vontak. Ebbe beletartozik pl. az álláskeresési járadék vagy gyed, hiszen ezen jövedelmek után is fizetünk járulékot. Van azonban egy fontos kivétel: ha valaki 1997 előtt teljes állásban dolgozott, de mellette mellékállást is vállalat, akkor az utóbbiból származó jövedelmét nem veszik számításba a nyugdíjalapban.
- Ezt követően jön a nettósítás: a bruttó jövedelmeket csökkentik az adott naptári évre vonatkozó járulékokkal és az adott évi személyi jövedelemadóval. Évről évre mindig az aktuális járulékkulcsokkal és SZJA kulcsokkal kell számolni.
- Következik a valorizáció: a korábbi évek nettó jövedelmeit az inflációhoz és a gazdasági növekedéshez igazítják. Ez azt jelenti, hogy a régebbi kereseteket a mai értékükre emelik valorizációs szorzók alkalmazásával.
A valorizált bérek (1988. január 1-től a nyugdíjazásig) mindegyikét összeadjuk. Ezt az összeadott jövedelmet lesz az ellátási alap.
A szolgáltai idő kiszámítása így történik:
- 1988. január 1-től a nyugdíjba vonulás napjáig minden naptári évre vonatkozóan pontosan, napi szinten ki kell számítani a szolgálati időt. Pl. a fizetés nélküli szabadság nem számítható bele, ezt le is vonják.
- Ezt követi az összesítés: az éves bontásban kiszámított szolgálati idő (napok) összeadásával kapjuk meg a teljes életpályánk során munkában töltött összes napok számát, azaz a teljes szolgálati időt.
- A korábban meghatározott ellátási alap összegét elosztjuk a teljes szolgálati idő napjaival. Így kapjuk meg az úgynevezett „egy napra jutó ellátási alap” összegét.
- Az „egy napra jutó ellátási alap” összegét megszorozzuk 365-tel, majd ezt az összeget elosztjuk 12-vel. Az így kapott érték lesz a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset.
- A szolgálati évekhez tartozik egy-egy nyugdíjszorzó:
20 év szolgálati idő: 53%
21 év felett: évenként további 2% (pl. 21 év = 55%, 30 év = 70%, stb.)
40 év szolgálati idő: 80%
40 év felett: évenként 2%, maximum 100%-ig
Pontosan így néz ki a táblázat:
Az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok
Vegyük figyelembe, hogy a valorizációs szorzók évente változnak, ezért az öregségi nyugdíj kiszámítása során mindig a nyugdíjazás évében aktuális szorzókat kell használni. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy bizonyos időszakok nem számítanak bele a szolgálati időbe (pl. munkanélküliség egyes esetei). Ami még fontos: a nyugdíjemelés és korrekció az inflációtól függ, a majdani megállapított nyugdíj összegét ezek a tényezők is befolyásolják.
