Örök időkig változatlan maradhat a nyugdíjminimum összege – mennyi lenne, ha követné az inflációt?

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. Ez 2008 óta 28.500 forint. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ennek a nyugdíjak megállapítása során már régen nincs valódi szerepe. Az esetek túlnyomó többségében a nyugdíjminimumnál magasabb összegű ellátást kapnak az érintettek – akkor mégis mi szükség volt rá, hogy ezt az összeget „bebetonozzák”? Az ok roppant egyszerű: egy sor egyéb ellátás összege függ a nyugdíjminimumtól. Ha ezt a kormány emelné, akkor az ettől függő ellátásokat, támogatásokat, segélyeket stb. is emelnie kellene, ami alsó hangon százmilliárdos többletköltséggel járna.

A kormánynak nehézségei támadtak, ezért ismét a már jól bejáratott eszközhöz folyamodott: 2025-től az infláció mértékéhez igazodva emelik a szeszes italok, dohánytermékek, energiahordozók, üzemanyagok jövedéki adóját, valamint a gépjármű- és regisztrációs adót. Az emelés alapja az előző év júliusi infláció, amely 2024-ben 4,1% volt, így ennyivel nőnek ezek az adók 2025 januárjától.

A kormány döntése nem közvetlenül kapcsolódik a nyugdíjminimumhoz, mivel az adóemelés az állami költségvetés bevételeit célozza. Ugyanakkor fontos megjegyezni: a nyugdíjminimum összege 2008 óta nem emelkedik, és jelenleg nincs terv ennek növelésére. Mi lenne, ha mégis terveznék?

A jelenlegi nyugdíjrendszer rendívül igazságtalan az idősekkel szemben: az elmúlt 14 évben mintegy 1,5 millió forintos veszteség érte őket, amiért se kompenzációt, se bocsánatkérést nem várhatnak. Ez azonban még mindig csak a jéghegy csúcsa.

A nyugdíjminimum összege tucatnyi ellátásra van hatással

Rengeteg szociális és egészségügyi ellátási forma igénylése és folyósítása az öregségi nyugdíjminimum összegéhez kötött. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy belássuk: százezreket érinthet, ha a kormány hozzányúl a minimumnyugdíjhoz, netán megemeli annak összegét. Erre is volt megoldás 2022-ben: érdemi cselekvés helyett úgy döntöttek, hogy bevezetnek egy új fogalmat, a szociális vetítési alapot. A szociális ellátások és támogatások összegének megállapításánál már nem az öregségi nyugdíj a viszonyítási alap, hanem az úgynevezett szociális vetítési alap. (Az összegben nincs különbség, csupán a megnevezés más.) Milyen ellátásokról van szó? Többek között:

• Méltányossági nyugdíj: Azok kaphatják, akik nem teljesítették a minimális szolgálati időt, de annak legalább felével rendelkeznek (pl. özvegyek, árvák). Az összege a nyugdíjminimum 50–150%-a.
• Szociális ellátások: Időskorúak járadéka, települési támogatások, közgyógyellátás és egészségügyi jogosultságok összege a nyugdíjminimumhoz/szociális vetítési alaphoz arányosan kerül megállapításra.
• Vagyonérték meghatározása: A szociális támogatások jogosultsága során figyelembe vett vagyon értéke is a nyugdíjminimum hányadához kötött.
• Gyermekvédelem: Ingyenes gyermekétkeztetés és gyermekvédelmi támogatások a nyugdíjminimumtól függnek.
• Családtámogatások: Gyes, gyet és hasonló támogatások mértéke a nyugdíjminimum százalékában van meghatározva.

Korábban már kiszámoltuk, mennyi lenne az öregségi nyugdíjminimum, ha követné az inflációt: kb. 53.000 forint. Ezek alapján pl. a méltányossági nyugdíj 26.500 forint (50%) és 79.500 forint (150%) között alakulna jelenleg. A baleseti táppénz 47.700 forint (90%) és 79.500 forint (150%) között lenne, a gyes és a gyet mintegy 53.000 forintot tenne ki, az anyasági támogatás pedig kb. 120.000 forintot.