Nagy változtatásokra készül a kormány jövőre, amelyek a nyugdíjasokat is érintik. Nyugdíjreform ugyan nem várható, de több ellátásnál is átalakulhatnak a szabályok, pl. az egészségi állapothoz kötött nyugellátásoknál, illetve a 13. havi nyugdíjnál. Mire számíthatnak az idősek, befolyásolják-e a járandóságok összegét a küszöbönálló változások a nyugdíjtörvényben?
A kormány átfogó módosításokat tervez több területen is, többek között a nyugdíjrendszer szabályozásában a társadalmi egyeztetésre bocsátott 2025-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztése szerint – írta meg Portfolio. Annyit elöljáróban megjegyzünk, hogy nem nyugdíjreform készül. Ugyan erről a kormány tett egy ígértet az uniós (helyreállítási – RRF) pénzekért cserébe, ősszel kiderült, semmi ilyesmit nem terveznek, legalábbis a következő 10 (!) évben biztosan nem. De akkor mi lesz jövőre?
Változások a nyugdíjtörvényben
Az egyik az egészségi állapothoz kötött nyugdíjakra vonatkozik.
A tervezet szerint ezen nyugellátások esetében az igénylőknek és a nyugdíjasoknak kötelezővé válna a személyes megjelenés, hogy fel tudják mérni az állapotukat. Ha valaki saját hibájából nem megy el, akkor a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne az ellátások folyósítása a következő hónaptól. A kötelező megjelenés tehát nem minden nyugdíjasra és leendő nyugdíjasra vonatkozik, viszont érvényes lehet pl. azokra, akik megváltozott munkaképességűek és özvegyi nyugdíjat igényelnének.
A külföldön élő nyugdíjasoknál az ellátás folyósítása változhat.
A havi 10.000 forint alatti ellátások kérelmezés alapján félévente vagy évente is utalhatók lennének, kérelem hiányában pedig negyedévente. A magasabb összegű ellátásokat negyedévente, félévente vagy évente utalhatnák az érintettek kérésére.
Szigorítanák a megállapított nyugellátásról való lemondás szabályait is.
A tervezet szerint a határozat véglegessé válása után a nyugdíjról nem lehetne lemondani, és nem lehetne azt átruházni vagy engedményezni sem. Ha valaki mégis visszalépne, a felvett összegeket vissza kellene fizetnie, és az ellátást úgy kezelnék, mintha soha nem is állapították volna meg. Akkor dönthet úgy valaki, hogy visszamondja a nyugdíjat, ha pl. kijön a valorizációsszorzó, és az illető nem elégedett az így megállapított összeggel.
Újdonság, hogy a jövőben pontosan meghatározhatják, milyen állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz.
Meghatározott esetekben az adó- és vámhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek is elérhetik majd ezeket a bizalmas adatokat.
A javaslat elcsúsztatná a nyugdíjkorrekciót, ami január helyett februárban lenne esedékes.
Ezzel természetesen az éves korrekciók és kiegészítések is tolódnának.
Változások a nyugdíjtörvényben: január 1-jétől módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések.
Az ellátásra az lesz jogosult, aki a megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesül. Ez azt jelenti, hogy azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak és így csak január 31-ig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra. Azaz, az elhunyt rokonai sem vehetik fel a kifizetést.
