Amikor jogellenes a felmondás: 3 tipikus eset, amit sokan nem tudnak
Sok munkavállaló nincs tisztában azzal, hogy a felmondás nem mindig történik jogszerűen a munkáltató oldaláról. A munka világában bárkivel előfordulhat ugyanis, hogy hirtelen megszüntetik munkaviszonyát, de nem mindenki tudja, hogy ezek a felmondások sok esetben törvénybe ütközhetnek. Cikkünkben három tipikus példát mutatunk be, amikor a felmondás jogellenes lehet, és amelyekről jobb, ha tudsz te is, hiszen hirtelen elveszteni az állásunkat nem a legkellemesebb dolog a világon. Védjük meg jogainkat!
1. Írásbeli felmondás hiánya
Az egyik leggyakoribb hiba, amit a munkáltatók elkövetnek, hogy a felmondást nem közlik írásban. Talán azt gondolják, hogy egy szóban közölt felmondás elegendő, különösen a próbaidő alatt, amikor a felmondást nem szükséges indokolni, azonban ez téves feltételezés. A képlet egyszerű: a munkaszerződést, amely írásban jött létre, csak írásban lehet megszüntetni. Ez a szabály még a próbaidő alatt is érvényes. Hiába nem kell indokolni a felmondást próbaidő alatt, az írásbeli közlés kötelező.
Képzeljük el, hogy a munkáltató egyszerűen csak közli a munkavállalóval, hogy „holnaptól nem kell bejönnie”, vagy, hogy „holnaptól kijelentette”. Ez egy tipikus példa a jogellenes felmondásra. Ha a munkavállaló később perre viszi az ügyet, akkor a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az írásbeli felmondás megtörtént. Ha erre nincs bizonyíték, a felmondás jogellenesnek minősül.
2-3. Jogellenes felmondás: indoklás nélküli vagy nem megfelelő indokkal
A próbaidő után a munkáltatónak kötelessége indokolni a felmondást. Így egy súlyos hiba, ha írásban közli ugyan a felmondást, de nem indokolja. Emellett az indoklásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor a felmondás jogellenes lehet. Az indoklásnak tartalmaznia kell, hogy a felmondás milyen konkrét okból történt, például a munkavállaló teljesítménye nem volt megfelelő, vagy a cég gazdasági okokból csökkenteni kényszerül a létszámot.
Tegyük fel, hogy a munkáltató azt állítja, hogy a munkavállaló nem végzett megfelelő munkát, de ezt semmilyen konkrétumokkal nem tudja alátámasztani. Ha a munkavállaló pert indít, akkor a bíróságon a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondás oka valós és okszerű volt. Ha erre nem képes, a felmondás jogellenes lesz. Perhelyzetben a munkáltató akkor kerülhet nehéz helyzetbe, ha „mondvacsinált”, nem elég súlyos ok(ok)ból mondott fel a munkavállalónak. Pl. pár perces késések miatt. Nyilván egy mozdonyvezető esetében ez elég nyomós ok lehet, de egy irodai alkalmazottnál bizonyára nem.
Trükkös felmondási kísérletek
Sajnos előfordulhat, hogy a munkáltatók próbálnak „kijátszani” bizonyos szabályokat. Van, hogy a munkáltató késve közli a felmondást a munkavállalóval, és ezt követően hamis tanúkkal próbálja igazolni, hogy azt korábban – még jogszerűen, időben – megtette. A munkáltató hamis jegyzőkönyvet készíthet arról, hogy a felmondást át akarta adni a munkavállalónak, de az nem vette át, és ehhez két tanút (alkalmazottat) is állít. Ha azonban ezek a tanúk nem tudják hitelt érdemlően igazolni az eseményeket, és a munkavállaló vitatja a történteket, akkor a felmondás jogellenes lehet. Márpedig egy tapasztalt bíró keresztkérdéseivel könnyedén leleplezheti a hamis tanúkat egy per során.
Ennek megfelelően, ha a bíróság úgy találja, hogy a munkáltató hamis bizonyítékot nyújtott be, akkor nem csak a felmondás lehet jogellenes, hanem a munkáltató bűncselekményt is elkövetett, amely ellen a bíró, mint hivatalos személy, azonnal köteles feljelentést tenni. A bűncselekménnyel történő vádlottság elkerülése érdekében a munkáltató ebben az esetben sokszor megegyezik inkább peren kívül a munkavállalóval.
