Minimálbér: nálunk brutális adót vetnek ki kispénzűekre, nincs ez így mindenhol
Januárban lépett életbe a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló rendelet. Miszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelezően 200 ezer forint. A szakmunkás minimálbér (végzettséghez kötött szakmák esetén) 2022 évi értéke, a garantált bérminimum is arányosan emelkedik, mégpedig bruttó 260 000 Forintra. A közmunkások bére, a minimálbér 50%-a (bruttó 100 000 Ft). Ez elszomorító. Ennyire becsüli a kormány a közmunkásokat! Akik nem feltétlenül önhibájukból szorultak közmunkára. Ennek még örülhetnénk is, de elemezzük csak egy kicsit. Mennyit visz haza ebből az átlagpolgár. Nem titok: 133 000 forintot! Vagyis 67 ezer forintot zsebel be az állam ebből a pénzből.
Hiába dicsekszik a kormány az emeléssel, egyrészt elviszi az infláció, másrészt pedig Európában ez igen alacsonynak számít. A munkáltatókat is elég nehéz helyzetbe hozza ezzel az intézkedéssel a kormány, hiszen nekik kell kigazdálkodni a fizetést terhelő járulékokat. A megemelt minimálbér után az államnak 93 000 forintot kell befizetni. Ebből a 18.5 % tb járulékot a munkavállaló fizet. A 2022-es minimálbéremelés mindenképpen pozitívum, a bérváltozás nem csak a magyar családok életére lesz hatással, az egész ország gazdaságát befolyásolni fogja. Mivel a munkaerő drágul, a termékek és szolgáltatások előállítási költsége is magasabb lesz (legyen szó akár egy kiló kenyérről a pékségben, vagy egy új frizuráról a fodrásznál, esetleg az autószerelőnél egy olajcseréről), ami az árak általános emelkedését vonhatja maga után, mint negatív következmény. Az pontosan látszik, hogy a minimálbér egyre látványosabban lemarad a garantált bérminimum mögött. A tény pedig az, hogy míg 2010-ben egy minimálbérre bejelentett dolgozó a bruttó fizetése 82%-át kapta kézhez, 2022-ben a terhek levonása után már jóval kevesebb, a bruttó bér 66,5%-a marad az alkalmazott zsebében. Megint csak azt látjuk, mint már nagyon sokszor, hogy a maffiakormány-ahol a képviselők fizetése folyamatosan emelkedik – ezzel is a szegényebbeket sújtja.
Németországban a minimálbér 1500 euró, kábé 550 ezer forint.
Ausztriában nincs az itthonival azonos módon megállapított minimálbér (ahogy Olaszországban, Dániában, Svédországban és Finnországban sem), más bérezési rendszert használnak. Dániában, Észtországban, Írországban és Bulgáriában a legalacsonyabbak a munkavállalót terhelő járulékok. Csehországban a bért terhelő járulékok aránya 11 százalék. Ugyanez elmondható a legmagasabb jövedelemkategóriába tartozókról is: az ő jövedelmük legnagyobb részét Magyarországon fizetik egyéni járulékként, 18,5 százalékot. Eközben Szlovákiában ez az arány 7 százalék. A minimálbért terhelő személyi jövedelemadó Csehországban nulla, Magyarországon viszont a legmagasabb, 15 százalék. A járulékok levonása után megmaradó nettó bér összege a hivatalos átlagbért alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb, míg az átlagbérből levonásra kerülő járulékok után a legkevesebb nettó bér a magyaroknál marad. Összességében elmondható: kevesebbet keresünk, mint 10 éve.
