Meglepő, meddig írhat ki táppénzre az orvos – Ismerd meg a szabályokat

Sokan bizonytalanok abban, hogy meddig írhat ki táppénzre az orvos. Cikkünkben mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat: mennyi ideig tarthat a keresőképtelenség, mikor és hogyan hosszabbítható, mennyi táppénz jár, ki dönt a folytatásról, hogyan ellenőriznek stb.

Mi jár az első napokban betegség esetén?

A betegszabadság letelte után – ha továbbra is keresőképtelen vagy – lép be a táppénz.

Meddig írhat ki táppénzre az orvos?

• Alapszabály: a táppénz legfeljebb 1 évig folyósítható azonos biztosítási jogviszony alatt.
• A jogosultság hossza függ:
  1. hogy saját betegség vagy gyermekápolás miatt vagy távol,
  2. a folyamatos biztosítási idődtől,
  3. volt-e az elmúlt 1 évben táppénz-előzményed (ez lerövidíti az új időtartamot).
• Minden naptári nap számít (hétvége, ünnepnap is).
• Ha kevesebb mint egy év folyamatos biztosításod van, annyi nap táppénz jár, amennyi biztosított napod van.
• Pályakezdőknél kedvezmények élnek: bizonyos feltételekkel a biztosítás hossza nélkül is járhat táppénz (de maximum 1 év).

Ki dönt? A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, hosszabb idő esetén kontrollvizsgálatok és felülvéleményező főorvosi ellenőrzés is lehet. Ha az előírt vizsgálaton nem jelensz meg vagy az orvosi utasításokat nem tartod be, a folyósítást megszüntethetik.

Mennyi táppénzt kapok?

A táppénz alapja a jelenlegi jogviszonyodban szerzett, járulékfizetésre bejelentett átlagos naptári napi jövedelem (meghatározott – 180/120/30 napos – szabályok szerint). A mérték:

• 60%, ha legalább 730 nap folyamatos biztosításod van;
• 50%, ha kevesebb;
• Fekvőbeteg-ellátás idején 50%, a biztosítás idejétől függetlenül.

Felső korlát: 2025-ben a táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 19 387 Ft/nap-ot.

Rövid vs. hosszú táppénz: influenza, műtét, krónikus kórképek

• Rövid táppénz (pl. influenza): pár nap–pár hét, ritkán igényel kontrollt.
• Hosszú táppénz (pl. nagy műtét, krónikus betegség fellángolása): hónapokig tarthat, rendszeres orvosi kontrollal és szükség esetén felülvizsgálattal. A gyógyulást akadályozó magatartás vagy vizsgálat elmulasztása a táppénz megszüntetésével járhat.

Speciális helyzetek:

• Veszélyeztetett terhesség – táppénz már az első naptól (nem betegszabadság).
• Gyermek betegsége – szülőként gyermekápolási táppénz (kórházi bent tartózkodásnál is).
• Közegészségügyi eltiltás / hatósági elkülönítés / zárlat – táppénz járhat, és bizonyos előzményeket ilyenkor nem számítanak be.

Ki mondja ki a végét a táppénznek?

Mindig orvosi szakvéleményen alapul: a kezelőorvos igazol, a felülvizsgáló főorvos ellenőrizhet, és a folyósító (kifizetőhely vagy kormányhivatal) a jogszabályi keretek szerint dönt a folytatásról/megszüntetésről.

Mi történik az 1 év letelte után?

• Az egyéves maximum elérésekor a táppénz megszűnik.
• Ha ekkor még keresőképtelen vagy, a kezelőorvos és a hatóság felé további ellátások (pl. rehabilitációs/rokkantsági ellátás) irányába szokás lépni. Ezekről az egészségbiztosító/kormányhivatal ad részletes tájékoztatást.

Ha van még kérdésed a témával kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!

Jogosultság feltételei és ügyintézés – röviden

Három alapfeltétel:

1. Biztosítási jogviszony fennáll; 2) TB-járulékfizetési kötelezettség; 3) orvos által igazolt keresőképtelenség.

Igénylés:

• Munkavállaló: a kérelmet a munkáltatóhoz kell beadni (EESZT adat, kórházi igazolás csatolható; átmenetileg e-mail is elfogadható).
• Vállalkozó/őstermelő/önfoglalkoztató: elektronikusan a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz.
• Határidő: legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető.
• Ügyintézési idő: egyszerű esetben 8 nap, hiánypótlásnál 60 nap.

Több jogviszony esetén a folyósítás időtartamát és összegét jogviszonyonként külön állapítják meg. Munkahelyváltásnál a táppénz alapját főszabály szerint csak a jelenlegi munkáltatónál bevallott jövedelem képezi (kevés kivétellel).