Megszűnt a munkád? Neked is járhat pluszpénz, így ellenőrizheted

Sajnos az, hogy valaki évek óta dolgozik ugyanazon a munkahelyen, még nem jelenti automatikusan azt, hogy végkielégítést kap, ha megszűnik a munkaviszony. Sok a tévhit vagy félinformáció a végkielégítés körül, ezért most megnéztük, hogy mennyi idő után jár végkielégítés. És egyáltalán csak a munkaviszony hossza a meghatározó vagy van más tényező is a végkielégítéssel kapcsolatban?
A végkielégítés alapesetben arról szól, hogy anyagi biztonságot ad a munkakeresés idejére, illetve jutalmazza a munkaviszonyban töltött hosszabb időt. Bár ennek alapján osztogatni kéne a végkielégítést, mégis szigorú szabályok határoznak róla.
Mikor jár végkielégítés?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a végkielégítés akkor illeti meg a dolgozót, ha a munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Vagy pedig a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. Ezen kívül járhat még akkor is végkielégítés, ha a dolgozó a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt mond fel, vagy a munkaviszonyát indokláshoz kötött azonnali felmondással szünteti meg.
Még valami azonban nagyon fontos a végkielégítés szempontjából. Hiába a fenti tényállások, a leginkább az számít, hogy mennyi volt a munkaviszonyban töltött idő. Az Mt. szerint a végkielégítés mértéke a munkában töltött időhöz igazodik. A munkavállalónak legalább 3 évet kell az adott munkáltatóval munkaviszonyban állnia ahhoz, hogy a végkielégítésre egyáltalán jogosult legyen. Főszabály szerint a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni – és így nem számít munkában töltött időnek – az a 30 napot meghaladó időtartam, amire a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ez alól kivételt képez a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes katonai szolgálat első három hónapja.
Mennyi idő után jár végkielégítés?
A végkielégítés mértékét szintén a Munka törvénykönyve határozza meg.
Ez alapján a végkielégítés mértéke az alábbiak szerint alakul:
- Legalább három év esetén egyhavi,
- legalább öt év esetén kéthavi,
- legalább tíz év esetén háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén négyhavi,
- legalább húsz év esetén öthavi,
- legalább huszonöt év esetén pedig hathavi távolléti díj összege.
Minél több ideje dolgozik valaki tehát egy adott cég kötelékében, annál magasabb összegű végkielégítésre lesz jogosult, amennyiben a munkaviszonyának megszüntetésére a meghatározott módok valamelyikén kerül sor- összegzi az ado.hu.

Végkielégítés nyugdíj előtt
Ha valakinek nyugdíj előtt szűnik meg a munkaviszonya, annak nehezebb munkát találni és új pozícióban elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Éppen ezért, ha a munkavállalónak a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg a – a fent leírt módokon- a munkaviszonya, akkor a végkielégítés mértéke arányosan növekszik.
Maradt még kérdésed? Keresd bizalommal Ügyfélszolgálatunkat!
Mikor nem jár végkielégítés?
Jó tudni, hogy az alábbi esetekben nem jár végkielégítés a Munka Törvénykönyve alapján:
- Ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- Vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
- Ha a felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt,
- Vagy a jogviszony megszüntetésére próbaidő alatt, azonnali hatállyal kerül sor.
- Határozott idejű munkaviszony ér véget a határozott időtartam lejártával.

Persze azt érdemes tudni, hogy a munkáltató eltérhet a törvényi rendelkezéstől a munkavállaló javára. Tehát adhat végkielégítést olyan esetben is, amikor a törvény egyébként nem indokolná.
Ilyen lehet, ha egy egyébként tehetséges és jól teljesítő munkavállaló munkaviszonyát kénytelen megszüntetni a cég szervezeti okokból. Ilyen esetben akkor is járhat végkielégítés, ha még nem dolgozik 3 éve a munkavállaló a cégnél. Vagy egyébként közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony. Ilyenkor jellemzően valamilyen juttatásban állapodik meg a munkáltató a munkavállalóval.