Ne posztolj Szilvásváradról! 10 eset, amikor nem jár táppénz, hiába jelentesz beteget
Könnyű megoldásnak tűnhet szabadság helyett – vagy egyéb okból- a táppénzzel trükközni, de egyáltalán nem éri meg. Valószínűleg mindenki látott már olyan esetet az ismeretségi körében, amikor valaki beteget jelentett, de közben vidáman posztolt egy kirándulásról a közösségi médiában. Azon túl, hogy ez elég könnyen a munkáltató tudomására jut, súlyos jogi következménye is lehet a dolognak. De nemcsak akkor nem jár táppénz, ha valójában nem is vagyunk betegek, hanem ezen kívül még számos esetről érdemes tudni, amelynek következménye a táppénz jogosultság megszűnése.
Betegszabadság és táppénz
Mielőtt rátérünk, hogy mely esetekben merülhet fel a táppénz jogosultság megszűnése, tisztázzuk a táppénz fogalmát. Pénzbeli ellátásra – betegszabadságra, táppénzre – jogosult az a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező személy, akinek a keresőképtelenségét orvos megállapította és igazolta. Emellett bizonyos törvényi feltételeknek is meg kell felelni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen betegszabadságra, táppénzre.
De mi a különbség a kettő között? A keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, ezt az ellátást a munkáltató fizeti, összege a távolléti díj 70%-a. A betegszabadság kimerítését követő naptól állapítható meg a táppénz. Ennek mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függ. A kifizethető összeg felső határhoz kötött. A felső határt a keresőképtelenség oka határozza meg, ami szerint a táppénz az átlagkereset 50 vagy 60%-a lehet.
Ha valaki eleve nem jogosult táppénzre
Vannak olyan esetek, amikor valaki nem jogosult betegszabadságra, illetve táppénzre, akkor sem, ha beteg. A betegszabadságnak, táppénznek törvényi feltételei vannak, ha ezek nem teljesülnek, úgy eleve nem jár az ellátás.
Betegszabadságot, táppénzt csak az vehet igénybe, akinek van érvényes társadalombiztosítása. Ebből következően a keresőképtelen személynek kötelező fizetnie az egészségbiztosítási járulékot maga után. A táppénz további feltétele, hogy az orvos állapítsa meg és igazolja a keresőképtelenséget. Ennek hiányában nem jár táppénz.
Például, ha valaki nem bejelentve dolgozik és nem fizeti maga után az egészségbiztosítási járulékot, akkor a háziorvos nem tudja keresőképtelenné nyilvánítani.
Betegszabadságra jogosultak azok az alkalmazottak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik, illetve a kormánytisztviselők, az állami szolgálati, a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek.
A táppénz jogosultság megszűnése
Az alábbi helyzetekből a táppénz jogosultság megszűnése következik, vagy eleve nem is vehető igénybe, ha valamely ellátásban részesül a jogosult.
Nem jár táppénz:
- Ha a lejárt a betegszabadság, az azt követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra
- A táppénz első napjának azon részére, amelyen esetleg a jogosult még dolgozott
- A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, kivéve, ha valaki az ellátás mellett dolgozik
- Letartóztatás és szabadságvesztés időtartamára
- Saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára
- A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, kivéve, ha valaki az ellátás mellett dolgozik
Az alábbi helyzetekben azonnal megszűnik a táppénz folyósítása
A táppénz jogosultság megszűnése történhet orvosi javaslatra vagy a munkáltató által kért felülvizsgálat eredményeképpen is. A táppénz igazolt betegség vagy egyéb -szintén orvosi igazoláshoz kötött- esetekben jár és együttműködést kíván a biztosított részéről is. Ide tartozik, hogyha valakit betegség miatt vett táppénzre a háziorvos, akkor otthon tartózkodjon, vegyen részt az előírt kezelésen. Ugyanígy, ha valakit a gyermeke gondozása vagy kórházi tartózkodása okán írt ki az orvos táppénzre és mindeközben családi nyaraláson van, az súlyos jogi következményekre számíthat.
Az alábbi esetekben szűnik meg a táppénz folyósítása:
- A biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni.
- A keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő, főorvos általi vizsgálathoz nem járul hozzá
- Az orvos utasításait nem tartja be,
- illetve a gyógyulást tudatosan késlelteti a biztosított.
A munkáltató jogosult kérni a táppénzen lévő dolgozó keresőképességének orvosi felülvizsgálatát- ha például azt látja a közösségi platformokon, hogy a beosztottja táppénz alatt Szilvásváradon kisvasutazik.
A munkaviszonyt táppénz alatt is megszüntetheti a munkáltató azonnali hatályú felmondással. Ilyen esetben a felmondási idő kezdete a betegszabadság, táppénz végét követő első munkanapon kezdődik.
