Magyarországon a becslések szerint körülbelül 250.000 demenciával diagnosztizált ember él és a kutatók előrejelzései alapján ez a szám 2050-re megtriplázódik majd. A demencia ráadásul olyan állapot, amely a hozzátartozókra – vagy azok hiányában- és az ellátórendszerre is nagy terhet ró. Jó hír azonban, hogy a megfelelő életmóddal, illetve a rizikófaktorok csökkentésével az esetek 40%-a- tehát majdnem fele- megelőzhető lenne. Hogy mi a demencia, milyen típusai vannak és miért látják úgy a kutatók, hogy 2050-re népbetegség lehet, alábbi cikkünkben jártuk körül.
Mi a demencia?
A demencia egy szakkifejezés, amely a gondolkodás és a memória rosszabbodását jelenti, illetve a fokozatos elbutulásra utal. Az agyban található idegsejtek funkciója károsodik, más idegsejtekkel alkotott kapcsolataik megszakadnak. Ennek az lesz a látható eredménye, hogy a betegek az összetett feladatokat nem képesek végrehajtani. A folyamat bármikor elkezdődhet, de 60 éves kor fölött egyre gyakrabban észlelhető.
A demencia típusai
A betegségnek több típusa ismert, a leggyakoribb az Alzheimer kór, amelynek legjellegzetesebb tünete a memóriazavar. Ezen kívül el lehet különíteni a Lewy testes demenciát, amely a második leggyakoribb formája a betegségnek, kialakulása és lefolyása azonban gyorsabb, mint az Alzheimer kórnak. A frontotemporális demencia egy gyűjtőfogalom, melybe olyan agyi rendellenességeket sorolnak, melyek az agy homloklebenyét és/vagy halántéklebenyét érintik. Ezek az agyterületek felelősek a személyiségért, a viselkedésért, a beszélt nyelvért és annak megértéséért. Ilyen betegsége van például Bruce Willisnek is. A vaszkuláris demencia olyan másodlagosan kialakuló állapot, amelynek hátterében az agyi vérellátás zavara áll. Ezt valamilyen érrendszeri probléma okozza, úgymint érelzáródás vagy súlyos érszűkület.
Mik a korai jelek?
- Memóriazavar, feledékenység: az emlékezet romlása természetes velejárója az idősödésnek, de az már a betegségre utaló tünet, ha később sem jut eszébe a betegnek, amit elfelejtett
- Problémamegoldási és tervezési nehézségek: ami korábban jól működött, az már nem megy. Pl. az évek óta készített süteményt nem tudja elkészíteni vagy nem talál haza
- Probléma az egyszerű feladatok elvégzésében: telefonálás, tea készítés
- Időbeli és térbeli tájékozódási zavar
- Vizuális információk feldolgozásának zavara: olvasás, távolságok megítélése, színek felismerése. ez különösen vezetésnél veszélyes.
- Beszéd és az írás zavarai: eddig például szívesen társalgott a beteg, de most nagyon hallgatag, mert sok mindent elfelejt.
- A tárgyak helyének elfelejtése
- Romló döntési-és ítélőképesség: korábban meg tudta ítélni, hogy mi jó és mi rossz, most nem érzi, most hanyagolja a tisztálkodást, nem fordít figyelmet a külső megjelenésére.
- Szociális élettől való visszavonulás: a korábban társasági életet élő ember visszahúzódóvá válik és elkezdi kerülni a társas helyzeteket. Elveszíti a képességét, hogy figyeljen a beszélgetésekre, részt vegyen azokban.
- személyiség-és hangulatváltozások: a demens személy ingerlékennyé válik, sokat veszekszik, vagy pont az ellenkezője figyelhető meg, befelé fordul és szorongóvá válik.
Kiket veszélyeztet?
A kutatók szerint az egyik leggyakoribb tévhit a demenciával kapcsolatban, hogy genetikai eredetű és nem lehet ellene semmit tenni. Csakhogy olyanoknál is előfordulhat, ahol a családban eddig nem volt jelen ez a betegség. Erre utalnak azok a számítások is, amelyek azt mondják, hogy 2050-re népbetegséggé válik.
Akkor mi lehet az oka ennek?
A demencia kialakulásának egészen egyszerű rizikófaktorai vannak és az egész az életmódunk köré épül. Kialakulásában nagy szerepet játszik, hogy milyen a táplálkozásunk, sportolunk-e rendszeresen, de az is sokat nyom a latba, hogy milyen a szociális életünk vagy mennyire vagyunk nyitottak új dolgok tanulására idős korunkban is.
Miért fontos a demencia korai felismerése?
Pontosan a fent leírtak miatt fontos, hogy bármilyen furcsa tünetet észlelünk magunkon és mi szubjektíven úgy ítéljük meg, hogy ez problémát jelent számunkra, akkor forduljunk szakorvoshoz. A demencia okozta agyi eltérések már korai szakaszban is kimutathatók és a betegség korai fázisában elkezdett életmódváltással rengeteg tehetünk azért, hogy a betegség ne súlyosbodjon vagy ne jelenjenek meg újabb tünetek.
