Durva: ennyi CT gépet vehettek volna a nemzeti konzultáció árából
Januárban kiderült, a kormány az MRI- és a CT-várólisták csökkentésére többletforrást biztosít, de ez az összeg eltörpül ahhoz képest, mennyit költöttek csak tavaly nemzeti konzultációra.
Megjelent egy kormányhatározat január végén: 7,3 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány a költségvetésből CT és MRI gépek „beszerzésére”, a cél a várólisták csökkentése. Ez addig nem hangzik rosszul, amíg össze nem hasonlítjuk azzal, hogy csak tavaly mennyit költöttünk adófizetői pénzből a nemzeti konzultációkra: a Voks 2025 minden idők egyik legdrágább konzultációja a maga 14,7 milliárdjával, de ott van még a legutóbbi, „Tisza-adóról” szóló, ami 12,3 milliárd forintba került. Ez azt jelenti, hogy összesen 27 milliárd forint folyt el kommunikációra: ebben benne van a kérdőívek előállításának, postázásának költsége és a reklámozás – ez utóbbi mindig a legnagyobb tétel.
Államosítás előtt és után
A kormány 2025 novemberében lépte meg a CT- és MRI-államosítást, amiről már két évvel ezelőtt döntött a parlament. Ennek értelmében magánszolgáltató nem végezhet közfinanszírozott formában képalkotó vizsgálatokat (CT, MRI), csak állami, egyházi vagy önkormányzati fenntartású intézmény. Az átállást koordináló Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a döntést azzal indokolta, hogy az ellátás átláthatóbb, biztonságosabb és gyorsabb lesz. Más mutat a gyakorlat: a HVG tavaly december közepén számolt be arról, hogy egy beteg közel két hónapja nem kap időpontot a szükséges vizsgálat elvégzésére.
Mi változott? Korábban az állam kifizette a magáncégeknek az egyébként tb-finanszírozott képalkotó vizsgálatokat, amelyet vagy a kórházakban, vagy magánrendelőkben végeztek el. Az új szabályok miatt az állam és a magáncégek közötti szerződések megszűntek, és mivel ezek a cégek komoly bevételtől estek el, az állam kártalanította azokat a vállalatokat, akik perre mentek. Ez több mint 1 milliárd forintba került.
Valószínűleg a páciensek nagy része nem is tudta, hogy számos állami kórházban magántulajdonban lévő CT-, illetve MRI-gépekkel vizsgálták őket, ráadásul nem állami alkalmazottak, hanem magánszolgáltatók munkavállalói – mutat rá a HVG. Az állami és magánegészségügyi szektor együttműködése ezen a területen a kilencvenes évekig nyúlik vissza, akkor ugyanis az államnak nem volt elég pénze arra, hogy drága képalkotó berendezéseket vásároljon.
A magáncégeknek azonban futotta erre, így az a megállapodás született, hogy az állam kifizeti a vizsgálatok árát a magánszolgáltatónak, cserébe azt kéri, hogy azok állami intézményekbe telepítsék a gépeiket, és ott biztosítsák az ellátást.Ezeket a gépeket vásárolta fel az állam.
Az MRI- és CT-várólisták csökkentésére 7,3 milliárd, plakátokra 27 milliárd forint
Mivel a kormány 2025 végén kiszorította a magánszolgáltatókat a kórházakból, a többletforrást jó eséllyel nem vadonatúj gépek beszerzésére, hanem a magáncégek által hátrahagyott, használt gépek kivásárlására fordítják. Vagyis milliárdokat költhettünk arra, hogy ugyanazok a gépek működjenek tovább, csak már állami tulajdonban.
Egy új, modern CT ára kb. 230 millió forint; ez a középkategória, jellemzően ezekkel találkozhatunk az egészségügyben. Tegyük fel, hogy a kormányzat által biztosított 7,3 milliárd forintot teljes egészében új gépekre költik: abból elméletileg 31 darab vadonatúj készülék jönne ki. Sok vagy kevés? Attól függ, mihez hasonlítjuk. Ha pl. a Voks 2025 és a legutóbbi, „Tisza-adó” konzultáció összesített, 27 milliárdos költségét nem kék plakátokra és kérdőívekre, hanem diagnosztikai eszközökre fordítják, abból 117 darab vadonatúj, korszerű CT-t lehetett volna beszerezni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormányzati kommunikáció egyetlen évi terméséből minden vidéki kórházban le lehetett volna cserélni a régóta használt gépeket újakra.
Kérdése, észrevétele van? Saját tapasztalatát osztaná meg? Írjon ügyfélszolgálatunknak!
A szükségtelenül elköltött pénz azonban csak az egyik fele a problémának. Egészségügyi szakértők, köztük Kunetz Zsombor és Rékassy Balázs, már az államosítás előtt figyelmeztettek: a berendezések önmagukban nem gyógyítanak. Hiába kerül állami kézbe vagy vesznek egy új gépet, ha nincs, aki kezelje. Továbbá, a magáncégek versenyképes bérekkel és jobb munkaszervezéssel tudták megtartani a radiológusokat és szakasszisztenseket, illetve abban voltak érdekeltek, hogy a szükséges karbantartást, javítást idejében elvégezzék, ne álljon le az ellátás. Félő, hogy az egyébként is pénzhiánnyal küszködő állam ezt a folytonosságot nem tudja biztosítani.
A helyzet hasonló, mint a Covid alatt, amikor a miniszterelnököt az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egyik munkatársa szembesítette azzal, hogy lélegeztetőgép ugyan van, csak technikus nincs elég, aki kezelje (videó is készült). Ebben az esetben hiába áll ott a gép a kórház folyosójának végén, ha délután 4-kor lekapcsolják a villanyt, mert nincs személyzet az ügyelethez vagy a leletezéshez.
